Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

ABAFALVA

I. Urbáriumunk nincsen.

II. Contractusunk nincsen, nem is volt.

III. Minden, uraság majorsága körül elöladandó munkát végben szoktak vinni, úgy mint szántást, kaszállást, egyéb adózást nem.

IV. Haszonvételek:

A szántóföldek három nyomásra szántódnak, mindenféle gabonát jól megtermik.

A rétek jó, marha hizlalásra alkalmatos szénát termenek, víz árjátul mentek, kétszer kaszállók.

Heti vásáros helyeik: Rosnyó, Miskólcz és Rimaszombat mintegy három-három mélyföldnyire vannak, az holott is mindenek folyó áron, hasznosan eladatódhatnak, úttyok alkalmatos.

Mindenféle marhának hasznos és mező szabadulásig elégséges az fü- velés.

Marhaitató vizek alkalmatos ’s elégséges.

Az határban módjával, uraság engedelmébül épületre, tűzre való faizás engettetik.

Tizedet, vagyis királly dézsmát nem adnak.

Zöldség termő, káposztás kertek hasznos vagyon.

Tokajbul hozandó sóval kereskedhetnek.

Amidőn érkeznek, Miskolczra, Szentpéterre szőllő kapállásra mehetnek.

Kenderáztatásra alkalmatos vizek vagyon.

Szomszédságban közel jó malom vagyon.

V. Curialis lévén a helység, házhelyes gazda nincs, állandó szántóföldök ekkoráig sohasem volt, minthogy a földes uraság minden esztendőben osztani szokta az ugar alá való szántóföldet: azért hány posonyi mérőt vethet el, nem tudhattya, hanem az mostani utolsó esztendőben lett osztás az tabellában ki lévén téve, onnan kijő.

VI. Amidőn szükséges, négy vonó marhával szokták uraikat szolgálni ekkoráig, számot nem tartván, hány nap dolgoznak, nem tudják, lakóhelyükben dolgoznak.

VII. Minden őszi és tavaszi gabonábul hetedet adni szoktak az földes uraságnak, szomszéd helységben hol kilenczedet, másutt hetedet szoktak földes uraiknak adni. Adózás és ajándék fejében semmit nem szoktak adni.

9