Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Abaújszántói, Edelényi és Encsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 47. (Miskolc, 2007)

Előszó

Előszó Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyei történetének kutatása 1999-ben kezdődött és az 50. évfordulóra befejeződött. Az eddig ki­adásra került kötetekben a miskolci, majd a sátoraljaújhelyi és a sze­rencsi járási eseményeket dolgoztam fel. Jelen munkában az abaúj­szántói, az edelényi és az encsi járások történeténét teszem közzé. A megyénk 1956-os eseményeivel foglalkozó szakirodalom megle­hetősen szűk körű, és elsősorban Miskolcra koncentráló, így túlnyo­mórészt a levéltárakban, múzeumokban őrzött iratokra támaszkod­tam. A kutatás kiterjedt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Le­véltára, a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára és a Herman Ottó Múzeum iratanyagára. A forradalom napjaiban készült iratok viszonylag kis számban ma­radtak meg, s azok is legtöbbször csupán szűkszavú ülésjegyzőköny­vek, vagy határozatok. Segítségemre voltak a korabeli rendőrségi és határőrségi napi jelentések, valamint a sajtótermékek, amelyek első kézből számoltak be az akkori közelmúlt eseményeiről. Ezek viszont többször téves információt (pletykát, rémhírt) örökítettek meg. Ugyancsak fenntartással kezelendőek az 1956. november 4-e után megjelent - az eseményeket bemutató — újságcikkek állításai, hiszen propagandisztikus céllal készültek. Többségük az események „ellen­forradalmi", „restaurációs", „antidemokratikus" jellegét kívánta ki­domborítani, s e célból elrugaszkodott a valóságtól. Az itt közölt állí­tások egy része később visszhangzott a megrágalmazottak vádiratá­ban, de azok már a — pártadannak nem tekinthető — bírósági eljárás próbáját sem állták ki. (Ennek iskolapéldája a nem létező „feketelista", amelyet a propaganda szerint szinte minden községben elkészítettek a kivégzendő kommunistákról.)

Next

/
Thumbnails
Contents