Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Sátoraljaújhely és a Szerencsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 46. (Miskolc, 2006)

Előszó

A testület 11 tagjából 9 volt MDP-tag, köztük a városi tanács vb több tagja és László Imre városi párttitkár.

3 A sátoraljaújhelyi munkástanács végrehajtó bizottsága — amelynek pontos tagsága ismeretlen - közleményt adott ki, amelyben ismertette 10 pontos határozatát. Első pontként követelte, hogy „a szovjet csapatokat a kormány azonnali hatállyal vonassa ki az ország területéről". A rend és közbiztonság érdekében utasította a város valamennyi üzemét, intézményét, vállalatát, hogy a dolgozókból jelöljenek ki „munkásőrséget",

4 amelynek „hivatása lesz az üzem, intézmény, vállalat megvédése a pusztítástól és rombolástól." A harmadik pontban a „karhatalom segítségére a Munkástanács egy 30-40 tagból álló munkásőrség megszerveztetését rendelte, melynek felállításával megbízta a Munkástanács végrehajtóbizottságát." (A rendőrök mellé beosztott munkások fegyver nélküli szolgálatot láttak volna el.) A megyei munkástanács rendelkezésének megfelelően megjelölték, mely intézmények, üzemek nem vehetnek részt a sztrájkban (pl. posta, vasút, élelmiszeripari vállalatok). A munkástanács a helyi karhatalmi szervek mellé megbízottat állított, akinek a „feladata a karhatalmi szerveken belül a Munkástanács utasításainak biztosítása" volt. Ezentúl a munkástanács kimondta teljes egyetértését a miskolci DIMAVAG Gépgyár dolgozóinak 21 pontos követelésével.

5 A nap folyamán, illetve a következő napokban sorra választották meg az üzemi munkástanácsokat. Október 26-án alakult meg a vasutasok munkástanácsa. Mivel a vasutasok nem vettek részt a felvonulásban, a városban ellenséges hangulat alakult ki velük szemben. Ennek megváltoztatása céljából a vasutasok egy csoportja úgy döntött, hogy visszaállítja a korábban eltávolított országzászlót, ezért október végén új országzászlót készítettek, amelyet régi helyén, a Szár-hegyen helyeztek el. A rend védelmére vasúti őrséget állítottak fel, amelynek parancsnoka Molnár Miklós kezelőmunkás lett. A sátoraljaújhelyi 3 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb.451/1958.sz. ítélet Kummer Károly ügyében.; Szűcs István járási párttitkár bírósági tanúvallomása. 4 A forradalom napjaiban a nemzetőrségeket szerte a megyében különböző néven hozták létre, pl. munkásőrség, polgári őrség. Az egyes elnevezések mögött ideológiai háttér húzódott meg. 5 B.-A.-Z. m. bt. XXIII. II. doboz.