Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
1956. November 4.-December
kikényszerítése terén. Hiába rendelték be és fenyegették meg letartóztatással a munkástanácsok vezetőit a szovjet parancsnokság Bocskai laktanyai központjában, a sztrájk folytatódott. A munkásság nem, vagy csak alig-alig hallgatott a megfélemlített munkástanácsi vezetők sajtófelhívásaira. Hiába hoztak határozatot a termelés megindításáról a nagyüzemi munkástanácsok, a munkások távolmaradása, valamint az állandó nyersanyaghiány miatt a termelés csak vontatottan indult el és annak mértéke jóval elmaradt a korábbi szinthez képest. November 5-én megalakult a megyei Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes megyei szervező bizottsága Csege Géza elnökletével. Társadalmi bázisukat úgy igyekeztek szélesíteni, hogy látszólag koalíciós alapon Koval Pál vezetésével Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság néven november 6-án egy átmeneti testületet hoztak létre. A bizottság koalíciós jellegét a kommunistákkal együttműködő kisgazda Németh Imre és a parasztpárti Hegyi Imre személye volt hivatott demonstrálni. Kezdetben a bizottság átvette a megyei munkástanács és a városi nemzeti bizottság feladatait. A városi Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság csak november 10-e után alakult meg Szinvavölgyi József elnökletével.142 A megyei munkás-paraszt bizottság tagjai közül Grósz Károly a karhatalom megszervezésével foglalkozott. A párthoz feltéden hű fegyveres szervezet megalakítására már csak azért is szükség volt, mert több rendőr nem volt hajlandó együttműködni a volt államvédelmisekkel, sokan — akár a honvédségnél — leszereltek. A karhatalom szervezését a Tizeshonvéd laktanyában kezdték meg. A megyei karhatalom parancsnoka Csulák János őrnagy, majd november 24-től a Budapestről leküldött Reményi József ezredes lett, Csulák ekkor a Tizeshonvéd karhatalom parancsnoka lett. A karhatalom tagjai elsősorban pártmunkásokból, ávósokból, rendőrökből álltak, de voltak közöttük katonatisztek is. A közeli megtorlás elkerülése céljából többen közéjük álltak a forradalom hívei közül is, több mint húszat azonban — leleplezésük után — kitessékeltek maguk közül, s közülük többet le is tartóztattak.143 A városban közben kibontakozott az ellenállás, annak passzív és aktív formájában egyaránt. A munkások megtagadták a munka felvé142 B.-A.-Z. m. Lt. XXIII-102/a. Jegyzőkönyv a Miskolc Városi Tanács vb 1956. november 13-i üléséről. 143 IIL 1956-os gyűjtemény. 11. ő. e. A Tizeshonvéd karhatalmi zászlóalja története. 62
