Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)

A forradalom konszolidációja

épp a tárgyalás megkezdése előtt Nagy Imre rádiónyilatkozatban je­lentette be, hogy hazánk kilép a Varsói Szerződésből. Ennek hatására a bányászvezetők telefonon, majd másnap a rádión keresztül üzentek haza, s biztosították támogatásukról a kormányt és a munka felvételé­re kapacitálták a bányászokat. A küldöttség tagjai több miniszterrel is tárgyaltak és javasolták, hogy a régi parlament helyett a fővárosi és a megyei munkástanácsok küldötteiből Országos Forradalmi Nemzeti Bizottság alakuljon.130 A borsodiakat ez a látogatás győzte meg a mi­előbbi konszolidáció szükségességéről, ezért visszatérve a megyei munkástanács határozatot hozott a munka november 5-én történő felvételéről. November 2-án a diákparlament vezetői javaslatára alakult meg az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanács. Az egyetem küldöttei október 30-án részt vettek a Dunántúli Nemzeti Tanács ülésén, és az ottani tapasztalatok alapján döntöttek egy regionális szervezet felállí­tásáról. A Nemzed Tanács célja a kormány támogatása, a megyei ve­zetések koordinálása volt. Azt tervezték, hogy a Dunántúli Nemzeti Tanáccsal való együttműködés segítségével a forradalmi szervezetek országos egységét teremtenék meg. Ehhez fel kívánták venni a kap­csolatot Heves, Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár me­gyékkel és azok megyei jogú városaival. November 2-i alakuló ülésük­ről több megye, illetve város delegációja távol maradt, megjelent azonban Békés, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megye, valamint Miskolc város és a miskolci diákparlament delegációja. A városban voltak Szabolcs-Szatmár megye képviselői is, de az alakuló ülésére nem jutottak el, mert félreértve a meghívót, rossz helyre mentek. A Nemzeti Tanács ideiglenes elnökének Mihala Ferencet, titkárnak Da­rin Sándort választották meg.131 November 3-án a megyei munkástanács ülésén szóba került a szovjet támadás esetén lehetséges ellenállásról. A kérdés már az októ­ber 31-i elnökségi ülésen is felmerült. Az egyetemisták ekkor közölték, hogy nem alkudnak és felkészülnek minden eshetőségre, ezért úgy döntöttek, hogy védelmi tervet dolgoztatnak ki, annak elkészítésével Zombori Sándor alezredest bízták meg. A tervet november 2-án dol­Varga, 1989. 391-392. o. '3' B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb.1188/1957. sz. ítélet Mihala Ferenc és tsai ügyében. 57

Next

/
Thumbnails
Contents