Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
A forradalom konszolidációja
titkár, Szinvavölgyi József, a városi tanács elnökhelyettese, Bőd Andor, a népfront függedenített munkatársa, Batár Zoltán egyetemi tanár, Csabai Kálmán festőművész és Tóth Dezső egykori kisgazdapárti vezető, volt polgármester lettek. A bizottság úgy döntött, hogy a Nemzeti Bizottság tagjai és póttagjai a kerületi, vállalati, üzemi és intézményi munkástanácsok küldötteiből tevődjön össze. Kezdeményezésüket szívesen fogadta a megyei munkástanács vezetése is, hiszen a Nemzeti Bizottság így levette róluk a város irányításával kapcsolatos terheket. A testület felett a megyei munkástanács gyakorolt ellenőrzést és a megyei munkástanácsnál kezében maradt a sajtó és hírközlés joga, valamint a közellátás és a rendfenntartás.127 Az előkészítő bizottság a választásról felhívást bocsátott ki128, azonban még megjelenése előtt bejelentették a többpártrendszer bevezetését. Ennek hatására a bizottság úgy döntött, hogy a Nemzeti Bizottságban képviseltessék magukat az 1945-ös választási eredményeknek megfelelően paritásos alapon a koalíciós pártok is. A választást október 31-éré hívták össze. A gyűlésen óriási vita robbant ki. A munkástanácsok küldöttei nem fogadták el, hogy pártdelegáltak kerüljenek a testületbe, különösen a kommunista párt ellen emeltek többen szót, egyesek a nekik szánt képviselői helyek számát sokallták, mások egyáltalán a részvételüket kifogásolták. A kis híján kudarcba fulladó gyűlésen Papp László tanár, a jelölőbizottság elnöke javaslatára levágták a pártok listáiról a pártok neveit, s jelöltjeiket, mint állampolgárokat személyenként szavaztatták meg. A gyűlésen 55 rendes és 15 póttagból álló Városi Nemzeti Bizottságot választottak. A bizottság tagjainak felét az üzemi munkástanácsok küldöttei adták, a többit az egy nappal ezelőtt újjáalakult pártok. Köztük volt a kommunista párt is, amelyet többek között Bihari Sándor képviselt. A bizottság alakuló ülését másnap, november 1-jén tartotta meg, ekkor választották meg a vezetőséget. Elnökké Gálffy Imrét, a város 1944-49 közötti polgár- mesterét választották, helyettesei Kádár István és Szinvavölgyi József városi tanácselnök, titkára Tóth Dezső, Miskolc utolsó polgármestere (1949-1950), majd tanácselnök-helyettese lett. Az egyes feladatok ellátásra a megyei munkástanácshoz hasonlóan szakbizottságokat alakiig ÁBTL V-145108 Nb.170/1958. sz. ítélet Tóth Dezső és fsai ügyében; Tóth Dezső rendőrségi kihallgatása. 1957. júl. 15. 128 Felhívás. Északmagyarország. 1956. október 31. 55
