Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
A forradalom konszolidációja
Jelenlétük nemcsak az üzemekben, kisebb intézményekben és hivatalokban mutatható ki, kezdettől részt vettek a megyei munkástanács munkájában. Ilyen személynek tekinthető annak első elnöke, Rozgo- nyi Ernő és elnökhelyettese, Jekkel Béla is. Jelentős szerepet töltött be az első megyei munkástanácsban Deme László, a megyei tanács elnökhelyettese, a ő feladata volt a fegyveres szervek munkájának az irányítása. A nemzetőrség vezetői, Birtalan Mihály, Pásztor Károly és Benőcs Bertalan szintúgy kommunisták voltak, szorosan együttműködtek a párttársaikkal, Deme László, majd Birtalan rendszeresen tájékoztatta a megyei pártbizottságot a megyei munkástanácson történtekről. A nemzetőrségen belül funkcionáriusokat és más megbízható elvtársakat helyeztek el, köztük olyanokat (pl. Deli István), akik napokkal később részt vettek az „ellenforradalom” leverésében.101 Rozgonyi Ernőnek és Deme Lászlónak köszönhetően a funkcionáriusok munkástanács-igazolványokhoz és fegyverviselési engedélyekhez is hozzájutottak, amelyek birtokában nagyobb biztonságban tudtak közlekedni a városban. Az igazolványokat azonban részben kitöltetlenül, részben aláírás, vagy bélyegző nélkül kapták meg, s ez problémát is okozott. Október 28-án egy feljelentés nyomán forradalom elleni fegyveres szervezkedésre gyanakodva nemzetőrök lepték el a városi pártbizottság épületét, az ott tanácskozó funkcionáriusokat lefegyverezték (köztük Déri Ernő városi első titkárt, Pataki László másodtitkárt és Grósz Károlyt). Bár voltak fegyvertartási igazolványaik, de azok is hiányosan voltak kitöltve, érvényesítve. A pártmunkásoknak gyorsan sikerült rendezni helyzetüket. A nemzetőrök nem vigyáztak rájuk eléggé, szabadon telefonáltak elvtársaiknak. Ennek eredményeként végül a nemzetőröket tartóztatták le a katonák, s csak Nagy Attila utasítására engedték őket szabadon másnap reggel.102 Mindettől függetlenül a rendszerhű kommunisták nem voltak jó helyzetben. Az államhatalom kiesett a kezükből, sokan követelték felelősségre vonásukat, letartóztatásukat. A megyei pártbizottság ráadásul irányítás nélkül maradt. Földvári Rudolf az első napokban Pesten volt, akár Koval Pál másodtitkár, Tóth János és Gyárfás János másodtitkárok pedig az események hatására idegösszeomlást kaptak, Gyárfás 101 Lásd 42, 49. sz. dokumentumok. 102 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1232/1957. Reményi Sándor bírósági vallomása. 47
