Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
A követelésektől a lincselésig
tába szállt vele és ragaszkodott a pártnap megtartásához, ezért abban állapodtak meg, hogy a pártnap helyett még aznap üzemrészenként röpgyűléseken fogják ismertetni és megvitatni a 21 pontot, továbbá a követeléseiket küldöttség útján eljuttatják a testvérgyárakba, a Lenin Kohászati Művekbe, a Nehézszerszámgépgyárba és a Könnyűgépgyárba. A küldöttség el is indult, s hamarosan megkezdődtek a röp- gyűlések is. A gyűlésekkel egyidőben azonban egyetemisták jelentek meg a gyárkapunál, hogy felolvassák követeléseiket. A rendészek nem engedték be őket, de érkezésük hírére ismereúenek a műszak végét jelző kolomp megrázásával csábították a munkásokat a kapuhoz. Perceken belül kb. 2-3000 dolgozó gyűlt össze, s az egyetemisták a kapu tetejére állva ismertették 11 pontos felhívásukat. A tömeg tiltakozva a pesti harcok ellen, tüntetni akart és követelte Gerő Ernő, Piros László és Hegedűs András leváltását. A munkások követelésére Turbók Gyula felolvasta a 21 pontot, mivel annak ismertetésére több üzemben még nem került sor. Kis híján lincselésre került sor, amikor Gyárfás János, a megyei pártbizottság másodtitkára beszédet kívánt mondani. A munkások kis híján leráncigálták a kapu tetejéről, de a megrémült funkcionáriust a Munkásszervező Bizottság tagjainak sikerült eljuttatniuk a pártbizottsági helyiségbe. A bizottság tagjai ezután visszatértek a kapuhoz. A tömeg eleinte ellenségesen viselkedett velük, később azonban — miután ismertették céljukat és bemutatták tagjaikat — elfogadták őket vezetőknek. Végül a munkásokat azzal nyugtatták meg, hogy a Munkásszervező Bizottság tagjai megígérték, táviratban fogják követelni Gerő, Piros és Hegedűs eltávolítását. A történtekről értesülve délután Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára jelent meg a gyárban. A munkások vele is nagyon ellenségesek voltak és követelték, hogy a kormány egyik tagja személyesen utazzon le Miskolcra. Erre nem volt lehetőség, ezért Földvári javasolta, hogy válasszanak egy küldöttséget, amelyet majd ő felkísér a kormányhoz. így is történt, a küldöttséget megválasztották, később kiegészítették más nagyüzemek és az egyetemi diákparlament küldötteivel is. Ezt követően üzemrészenként választott küldöttekkel kiegészítették a Munkásszervező Bizottságot, így az átalakult ideiglenes nagyüzemi munkástanáccsá. (Október 24-én délután az ország különböző pontjain néhány órányi eltéréssel alakultak meg az első munkás24
