Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
Dokumentumok
29. Il.r. Oláh Miklós vádlott, lényegében a következőképpen nyilatkozik. A vádat megértettem. Bűnösnek érzem magam. 1956. október 26-án én is lent jártam a rendőrségen, ahol egy géppisztolyt és egy pisztolyt szereztem. A géppisztolyhoz egy db. póttáram is volt. Ezután a rendőrségen levő csoport a pártházhoz illetve a Tizeshonvéd utcai laktanyához akart menni, én azonban nem mentem, hanem néhányadmagammal felmentem a megyei tanácshoz, ahol Nagy Attila felhívására beléptem a munkásőrségbe. Én a postánál teljesítettem 24 óráig szolgálatot. Ezután újabb feladatot nem kaptam, ezért leadtam a géppisztolyomat, a pisztolyomat pedig hazavive elrejtettem. November 5-én elővettem pisztolyomat, hátha lesz valami harc. Esedeg ha az oroszok megtámadnak tudjak védekezni, azonban erre nem került sor és így ismét eltettem a pisztolyt. December 9-én szolgálatban voltam és ekkor hallottam, hogy az orosz hadsereg páncélosai nekimentek a tömegnek ennek következtében többen megsérültek, valamint ekkor lőttek két ízben ágyúval is a városban. December 10-én délben ébredtem fel és mivel hogy hallottam, hogy tüntetés van kimentem a városba. Magamhoz vettem a pisztolyomat és úgy indultam el. Lementem a nyomdához, ahol szovjet katonák állottak. Itt láttam, hogy köpdösik a szovjet katonákat az ott levő magyarok. Féltem, hogy emiatt fegyvert használnak az oroszok, ezért elmentem onnét, majd csak később tértem oda ismét vissza. Amikor visszaértem, akkor adtak sortüzet az ott levőkre. A menekülő tömeggel együtt én is a sörkertbe kerültem, ahonnét átmentünk a nyomdaudvarba. Itt rendőrök és munkásőrök voltak. Én ekkor elővettem a nálam lévő pisztolyt megmutatni, egy ott levő munkásőr adott nekem 8 db. töltényt. Közben az őrséget a nyomdába hívták az oroszok. Ezután mi is elindultunk Lukoviccsal a Béke tér felé és eközben megtárgyaltuk, hogy kimegyünk Sajóbábonyba fegyverekért. A Béke 148
