Kis József: Miskolc 1956 - Borsodi Levéltári Füzetek 45. (Miskolc, 2006)
Dokumentumok
őket a börtönbe, mert ő tudja, hogy ott is át lehet menni a börtönbe”. Ugyanekkor Dr. Király Levente ügyész a főbejáratnál azt hangoztatta, hogy „ki kell adni a fegyveres csoportnak Veres Balogh-ékat”. Kijelentette a csoport ott lévő tagjainak azt is, hogy „menjenek és követeljék ki őket”. Király Levente ügyész ezen kijelentését rajtam kívül hallotta Máté Géza ügyészségi nyomozó is. /Amikor a fegyveres csoport egyrésze a megyei börtön Fazekas utcai bejáratához gyülekezett, akkor Dr. Csongor Barna bíró aktívan intézkedett és embereket jelölt ki a Dózsa György utcai főkijárathoz, hogy ott valaki meg ne szöktesse Veres Balogh alezredest és társait a terror akció végrehajtása elől. A fegyveres csoport egyrésze Szabó István és Szacsuri Ferenc ügyész elvtársakat kereste fel a megyei ügyészségen, akiktől követelték, hogy adjanak utasítást a börtönnek az említett személyek kiadatására. Nevezettek ez ellen tiltakoztak és a lefolyt telefon beszélgetés alapján hivatkoztak a megyei volt munkástanács ez ellen irányuló tiltó rendelkezésére is. Az ott lévő fegyveres csoport azonban géppisztoly rátartással követelte a kiadatásukat, amely így erőszakos úton meg is történt. Ezen terror akciónak Antal r. törzsőrmester áldozata lett míg Veres Balogh István r. alezredes és Németh János r. hadnagy a volt munkás- tanács tagjainak a támogatásával a terroristák kezéből megszabadultak. Az ellenforradalom első napjaiban a megyei ügyészségen Dr. Király Levente, Dr. Schandl Vilmos és Dr. Ruszinkó Jenő pártonkívüli ügyészek rokonszenvét is megszerezték. Ily módon a pártonkívüüek többségbeni szavazatával mindhárman bekerültek a megyei ügyészségen is általuk kezdeményezett és létrehozott munkástanácsba. Ezek után nevezettek még jobban igyekeztek érvényesíteni ellenforradalmi nézetüket még a hivatal vezetés vonalán is. Nyíltan hangoztatták a pártonkívüüek előtt, hogy „most már eljött a mi időnk”. /Itt megjegyzem, hogy Dr. Király ügyészt és társait az eddig eltelt években a pártonkívüüségük miatt sem hivataü sem pártvonalon sem[m]ilyen hátrány nem érte./ Amikor az ellenforradalom terrorcselekményei az igazságügyi apparátusban is belső zűrzavart idéztek elő, ezt a nyugtalanságot Király Levente igyekezett kihasználni még jobban a saját nézeteinek érvényesítésére: 130