Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Épületre való fát is tartoztak ténylegesen szállítani. Más zsarnoki fizetéseket nem teljesítettek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A földesúrnak egy esztendőben három alkalommal fizetnek adót közönségesen, ami 11 forintot és 10 dénárt tesz ki. kilencedet nem adnak, csak tizedet gabonából és borból. A tizedik szám alatt talált gyepi sertéseket és a méheket két [dénárral] megváltják. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. BOGÁCS - az egri káptalané Kany Lukács bíró, Thoot Lukács és Varga Demeter esküdtek jelentik. Berénybe adóztak, de hogy első alkalommal mennyit fizettek, az idő régi volta miatt nem tudják. Hallomásból tudják azonban, hogy ez az összeg 160 forint volt, ami azután megnőtt 400 és 500 forintig is. És a legutolsó alkalommal is, azaz a füleki hadjárat idején megállapodás szerint fizettek 500 forintot. Most már hívja őket a török, hogy lecsökkentik ezt az összeget 150 forintra, de nem fizették ki. Nagy félelemben vannak, az 1593. esztendőben az öszszeg felét kifizették. Császár adóját legutoljára 35 forintot fizettek. Szablyapénzt, szakállpénzt, korcsmapénzt nem fizettek. Parochiális pénzt olykor 1 forintot fizettek. Épületre való fát 15 darabot adtak ténylegesen. Mézet és vajat nem adtak és nem is szolgáltak. A földesúrnak egy esztendőben közönségesen 27 forint és 38 dénár adót fizetnek. Tizedet gabonából és borból adnak. A gyepi malacokat a dézsmálás idején egy dénárral váltják meg, a méheket is két dénárral. Minden szükséges dologban súlyos szolgálatokat teljesítenek.