Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

HARSÁNY - őfelségéé, Egerhez Racz Péter bíró, Izkora György és Szobozlai János esküdtek jelentik. Az 1566. esztendő után Hatvanba adóztak és a megállapodás alapján 100 forintot fizettek. A legközelebb következő esztendőben ez 150 forintra nőtt. Ezután megállapodtak, s a vajat, a mézet és minden mást egybe véve fizettek 300 forintot. Legutoljára pedig egy új megállapodás alapján fizettek 230 forintot. Vajat 50 pintet, császár adóját esztendőnként 22 forintot adtak. Szablyapénzt minden esztendőben 16 forintot fizettek. Épületre való fáért, ahányszor szükség volt rá, fizettek 7 forintot. A korcsmáért, a parochiáért való és más ilyesfajta adókat szintén fizettek, de hogy mennyit, arra nem emlékeznek. Szolgáltak is az aratásban, a szénakaszálásban és más szükséges dolgokban minden esztendőben 12 ember munkájával egészen addig és annyiszor, amíg kellett. A füleki hadjárat óta eddig semmit sem fizettek, de azt mondják, hogy a félelem miatt most küldték el a követüket a törökhöz, azt azonban nem tudják, hogy végezhettek-e valamit. A földesúrnak semmilyen adót sem adnak, csupán adózás helyett az uradalom szőlőinek a művelésében szolgálnak. Borból és gabonából kilencedet adnak. Szolgálnak is minden szükséges dologban. MOHIKERESZTÚR - a remete barátoké, Ládhoz Adam György bíró és Kowach Gáspár esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és hallomásból tudják, hogy abban az időben csupán egy jobbágy lakott ott, aki 8 forintban egyezett