Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

RADISTYÁN - Diósgyőrhöz Iso Albert bíró, Farkas Péter és Bartha Orbán esküdtek jelentik. Első alkalommal Budára adóztak és egyezség alapján 25 forintot fizettek, császár adója gyanánt 5 forintot. Utoljára adtak 160 forintot. Császár adóját szablyapénzzel együtt esztendőnként fizettek 24 forintot. Épületre való fát egyszer adtak ténylegesen, másszor pénzben fizettek érte, olykor 5 forintot. Mézet és vajat első alkalommal csupán 1 pintet, legutoljára pedig különbségtétel nélkül 22 pintet adtak. A távolság miatt szolgálatot nem teljesítettek. A földesúrnak régtől fogva tartozott minden egyes jobbágy 24 dénár évi adót fizetni, valamint egy tyúkot és egy kenyeret, 1 dénárt érő túrót és egy köböl zabot adni. Most ezt az adófizetést a földesurak felcserélték a szőlők művelésére. Kilencedet borból, vetésekből és malacokból adnak, sőt panaszkodnak, hogy az urak igen sok bornak az elvételével terhelik őket. Erejükön felül szolgálnak is minden szükséges dologban. LÁSZLÓFALVA - a Rinóth nemeseké Affra Orbán bíró és Georgi János esküdt jelentik. Fülekre adóztak és hogy első alkalommal mennyit fizettek, arra ama idő régi volta miatt nem emlékeznek, csak hallották, hogy 10 forint volt az egyezségben. Legutoljára a megállapodás szerint 60 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként 9 forintot adtak. Szablyapénzt, épületre való fát és más fizetéseket nem teljesítettek és nem is szolgáltak rend szerint. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 16 pintet adtak.