Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Bevezetés

seregei bevették Egert, a felmentésre érkező egyesült királyi és erdélyi csapatokat pedig maga a szultán verte meg Mezőkeresztesnél. Ez volt az addigi Magyarország történetének legnagyobb csatája mind a résztvevőket, mind a veszteségeket tekintve. A felvonuló és visszavonuló ellenséges és szövetséges csapatok pusztításai évszázados hatással voltak megyénk településföldrajzára. Az összeírás történeti értéke attól válik olyan jelentőssé, mivel éppen a hadmozdulatok előtt készült. így rögzíthette a viszonylagos „békeévek" utolsó állapotát. Szintén az Országos Levéltár E szekciójában található, és csak Borsod megye szerepel benne.

2 Részletesebb, mint az ezt megelőző összeírás, de ez a részletesség inkább a berendezkedett mohamedánok megélénkülő adószedési hajlamáról árulkodik. A tizenötéves háborút lezáró 1606-os zsitvatoroki béke ugyan kimondta, hogy például a Füleknek hódolt falvak, „a török hódoltság és járom alól fölszabadultak, ezeknek alávetve, vagy adófizetőivé jövőre se legyenek; miután ama várak most a mi hatalmunkban vannak, s azokhoz egy bárhol lakó töröknek, vagy szpáhinak se legyen semmi joga". Ez azonban nem így történt, az egri törökök „megörökölték" az egykor füleknek hódolt falvakat. Az ország sanyarú sorsát szem előtt tartva ezért Eszterházy Miklós nádor elrendelte, hogy a török által újonnan és régebben hódoltatott falvakat, ezeknek adóit, kárait az érintett vármegyék írják össze. így lehet az, hogy a nyugat dunántúli Vas megyétől kezdve, Komárom megyén keresztül Abaúj, Borsod és Zemplén megye ilyen jellegű összeírásai is fennmaradtak. Környékünkön Borsod megyéé a legteljesebb, járásonként minden egyes településen végighalad Miskolc kivételével. A végvárak, Ónod, Diósgyőr és Szendrö katonáit is kikérdezik az összeírok a törökök portyáiról, kártételeiről. 2 Magyar Országos Levéltár, Urbaria et conscriptiones, fasc, 106. nr. 75.