Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)
Az 1596. évi vizsgálat
Épületre való fát és szolgálatot hasonlóképpen nem teljesítettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül első alkalommal 20 iccét adtak, legutoljára pedig, ha nem lettek volna felszabadítva, 50 iccét kellett volna fizetni. A földesúrnak ez idő tájt nem fizet adót. Egykor azonban minden jobbágy egy rózsafűzért és másfél tojást adott. A gabonából kilencedet adnak. A malacokból is adnak kilencedet, mivel van makktermő erdejük. Elég sokat szolgálnak is, sőt panaszolja is, hogy módfelett kényszerítik őket szolgálni a jelenlegi zálogbirtokosok. KONDÓ - a Thibolt nemeseké Czako Jakab bíró megesketvén, jelenti. Első alkalommal Hatvanba adóztak és megegyezés alapján 16 forintot fizettek. Ez azután megnőtt 28 forintra. A legutolsó alkalommal pedig megegyeztek és fizettek 40 forintot. Császár adóját évente fizettek 4 forintot. Szablyapénzt amikor szedtek, fizettek 2 forintot. Épületre való fát nem adtak és szolgálatot sem teljesítettek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 14 pintet adtak. A földesúrnak minden esztendőben mindegyik jobbágy Szent Mihály adója gyanánt 25 dénárt és egy tyúkot ad. Kilencedet adnak a borból és mindenféle vetésből. Az uradalom szőlőiben és minden más munkában szolgálnak. PARASZNYA - uraké, Diósgyőrhöz Thoot Dámján bíró és Kowach Orbán esküdt jelentik. Először Budára adóztak és 5 forintban egyeztek meg. Ez azután 10 forintra, majd 30 forintra növekedett és Fülekre fizet-