Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

emelkedett, végül a legutolsó alkalommal 60 forintot fizettek. Bírság gyanánt is kap tőlük 12 forintot, ami nem rend szerint való. Császár adóját az első alkalommal 1 forintot, a legutolsó alkalommal pedig 6 forintot fizettek. Szablyapénzt ritkábban ugyan, mint a császár adóját, négy porta után fizettek, de hogy 4 vagy 3 forintot-e, arra nem emlékeznek. Épületre való fát nem adtak és nem is szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 15 pintet, a legutolsó alkalommal pintet adtak. A földesúrnak semmi adót nem adnak. Kilencedet borból és vetésekből adnak és szolgálnak is a szükséges dolgokban. ECSEG - s császári felségé, Szendrőhöz Pipis János bíró és Chani Dénes esküdt jelentik. Fülekre adóztak Deberhannak és az első alkalommal megállapodás alapján 16 forintot fizettek, azután pedig 20 forintot, a legutolsó alkalommal pedig egyezségre léptek és fizettek 40 forintot. Császár adóját kezdettől a végéig esztendőnként 5 forintot fizettek. Szablyapénzt egyszer, hét esztendővel ezelőtt fizettek 4 forintot. Sem építéspénzt nem fizettek, sem fát nem adtak, sem nem szolgáltak. Vajat és mézet különbségtétel nélkül a legutolsó alkalommal 20 pintet adtak. A szent császári felségnek évi adót mindén egyes egész telkes jobbágy 1 forintot fizet. Kilencedet adnak a vetésekből és többet szolgálnak a jogosnál Szendrőbe és Fülekre. Panaszkodnak is a katonák beszállásolása miatt.