Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

PARASZTBIKK - különböző nemeseké Zabo Gáspár bíró és Dorog György esküdt megesketvén, jelentik. Hatvanba adóztak. Hallomásból tudják, hogy első alkalommal fizettek 32 forintot fejadó gyanánt, ami azután felment 40, 50, 60 és 79 forintra, s a legutolsó alkalommal fizettek 80 forintot. Császár adóját esztendőnként fizettek nyolc porta után a szénakaszálással és a tűzre való fával együtt 13 forintot és 80 dénárt. Szablyapénzt minden harmadik esztendőben fizettek 7 forintot és 20 dénárt. Korcsmapénzt és parochiális pénzt egyszer fizettek 3 forintot és 16 dénárt. Épületre való fát nyolc karót adtak ténylegesen. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 30 pintet adtak. Nem szolgáltak. Most nem is adóznak. A földesuraknak semmilyen adót nem adnak. Kilencedet sem adnak a gabonából, hanem minden egyes jobbágy a földesura számára az annak a saját földjén lévő majorságot műveli. Szolgálnak azonban minden szükséges dologban. SZŐLŐSKE - a császári felségé, Egerhez Kowach Mihály bíró és Polyk Antal esküdt bizonyítják. Hatvanba adóztak és első alkalommal fejadó gyanánt 40 forintot fizettek, ami később 60 forintra növekedett és a legutolsó alkalommal is ugyancsak 60 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként 5 forintot fizettek. Szablyapénzt, parochiális pénzt és más hasonlókat egybe számolva, fizettek 6 forintot. Épületre való fát nem adtak.