Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1582. évi vizsgálat

Vajat és mézet 10 pintet adtak, [ami kitesz] 5 forintot. Semmit sem szolgáltak, a falu ugyanis sokáig puszta volt. RUDABÁNYA - Szendrőhöz Gaal Gergely bíró és Zakach Jakab adott hit alatt vallották, hogy török uruknak kezdetben 70 forintot fizettek, azu­tán 90 forintot. Végül 250 forintot követeltek tőlük és amikor ezt nem tudták megfizetni, elfutottak. Visszahí­vatván, legutoljára fizettek 150 forintot. Császár adóját tíz ház után minden esztendőben adtak 15 fo­rintot. Szablyapénzt olykor, hat esztendő alatt egyszer, s minden egyes ház után 1 forintot fizettek. Vajat 20 iccét adtak, mézet ugyanannyit, ami kitesz 4 forintot. Semennyi munkát sem teljesítettek. A keresztény földesúrnak Szent Mihályra fizettek 15 forintot, továbbá a malacok adója gyanánt 10 forintot. Kilencedet és tizedet adtak. Nem szántanak, nem aratnak, hanem a rétet kaszálni és a szénát Zendreo-be szállítani tartoznak. LÁD - Szendrőhöz Somody Simon és Wy Bertalan bíró adott hit alatt vallották, hogy török uruknak kezdetben 30 forintot fizettek, leg­utoljára pedig 40 forintot. Császár adóját két ház után 3 forintot adtak. Szablyapénzt ugyanennyit fizettek, de nem minden esztendő­ben. Olykor arra kényszerítették őket, hogy a sáncok építéséért pénzt fizessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents