Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1582. évi vizsgálat

Császár adóját négy ház után, ahogyan visszaemlékszik, fizettek 8 forintot. Szablyapénzt 6 forintot fizettek, de nem minden esztendőben. Vajat és mézet 8 pintet adtak, ami kitesz 1 forintot és 60 dénárt. Semmit sem szolgáltak, de olykor pénzen váltották meg a munkákat. A keresztény földesúrnak Szent Mihályra minden egyes jobbágy 1 forintot, egy kappant és 1 köböl zabot szolgáltatott. Kilencedet is adtak és igen sok munkát tűrtek. HEGYMEG - szegény nemesek lakják Nemes Hegmeghy Pál vallotta, hogy summa név alatt a török úrnak minden esztendőben fizettek 20 forintot. Császár adóját szablyapénzzel együtt adtak 2 forintot és 50 dénárt. Vajat 10 pintet, mézet ugyanannyit adtak, ami kitesz 2 forintot. Semmit sem szolgáltak. DAMAK - nemeseké Dako Balázs bíró hit által vallotta, hogy török uruknak kezdetben fizettek 10 forintot. De mivel ezzel az összeggel a törökök nem voltak megelégedve, a pusztítástól tartó jobbágyok szétfutottak és többet semmit sem fizettek. Császár adóját adtak 4 forintot és 50 dénárt. Szablyapénzt 1 forintot és 50 dénárt adtak, de nem minden esztendőben. Hogy vajat és mézet mennyit adtak, arra nem emlékszik. Semmit sem szolgáltak, mivel messze laktak.