Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)
Az 1641. évi vizsgálat
32. Szabari János Igricin lakozó, Kubinyi László uram jobbágya, annorum circiter 34. megesküdt és hiti után az utolsó pontra így vall. Tudja nyilván, hogy ennek előtte húsz id est 20 esztendővel harminc forint id est floreni 30 volt esztendőnként az adója, ez mellett vajat adtak 25 iccét, két kősót, egy tábla szappant, egy juhot, egy dézsa túrót. Annak utána ez mostani urok Memhet aga feljebb verte adójokat hatvan forintra id est floreni 60. Kilenc esztendeje, hogy felverte adójokat és ez mellett esztendőnként vészen rajtok esztendőnként kapupénzt 3 forintot minden esztendőben, az elébbeni adózás szerént való juh, só és tábla szappannal együtt, és az vajatis feljebb verte reájok 5 iccével, mert immár 30 icce vajat vészen rajtok. 32. [!] Virágh Gergely Igricin lakozó nemes személy, annorum 32. megesküdt és hiti után idem fatetur, uti 32. testis. Possessio Sajólád 33. Sipos István Sajóládon lakozó, fejér barátok jobbágya, annorum 45. hiti után az utolsó 3-dik pontra így vall. Tudja nyilván, hogy Sajóládnak elsőben tizenöt forint volt az adója, Eszes Hoszman volt az ura. Annak utána úgy felverte adójokat, hogy elpusztultak miatta, mert minden esztendőben 40 forintot vött rajtok, és ismét addig izengetett reájok, hogy haza menjenek és leszállítja adójokat. Hazamenvén 25 forintra szállította. Abban valamely ideig megtartván őket, ismég úgy felnevelték adójokat, mivel egy kézrül másra került, adták vötték őköt, hogy immár mostan esztendőnként fizetnek ötven forintot id est florenos 50, ez mellett 4 kősót, egy kila aszalt szilvát, egy kila diót, egy tábla szappant, egy kila lencsét, és 9 szekér fát. Vagyon nyolc esztendeje, hogy ezeket esztendőnként megveszik rajtok. Egren Memhet csiauz az urok.
