Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

SZEDERKÉNY - Rákóczi úré, Ónodhoz Kazas Jakab bíró és Philep Márton esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal fejadó gyanánt 30 forintot fizettek. Ez azután 100 forintra nőtt és legutoljára is ugyanezt a 100 forintot fizették. ígéretben bírták a töröktől a füleki ostrom ideje táján, hogy elenged nekik ebből az összegből 20 forintot és így csak 80 forintot kellett volna fizetniük. De felszabadíttatván, nem fizettek. Császár adóját minden esztendőben 12 forintot fizettek. Szablyapénzt 12 forintot fizettek, de nem minden esztendőben. Parochiális pénzt és szakállpénzt csupán egyszer fizettek 8 forintot. Épületre való fáért, amikor arra szükség volt, néha 12 forintot, néha 14 forintot is fizettek. Mézet és vajat különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A megállapodás szerint nem szolgáltak, de renden kívül kényszerítették erre őket. A földesúrnak Karácsony ünnepére esztendőnként fizetnek közönségesen 7 forint adót, Szent György és Szent Mihály ünnepére pedig minden egyes telkes jobbágy 1 forintot, a zsellér 50 dénárt fizet. Kilencedet adnak minden vetésből és szolgálnak is a szükséges dolgokban, s a halászatban a Tiszán és a vízállásokban. APÁTFALVA - Szarvaskőhöz Bartha Albert bíró [jelenti]. Első alkalommal Salgóhoz adóztak és fejadó gyanánt 100 forintban egyeztek meg, azután Hatvanhoz rendelték őket és a legutolsó alkalommal fizettek 132 forintot. Császár adóját esztendőnként fizettek 21 forintot. Szablyapénzt egyszer fizettek 10 forintot.