Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)
FORRÁSOK
Szirmay Pál, Mihály és György ünnepélyes tiltakozás módján jelenteni és nyilvánosságra hozni gondolja az alábbiakat e módon. Mivel nemes Szirmay Péternek, néhai nemzetes Szirmay István fiának az ugyanezen Szirmay Péter ezen Borsod vármegyében fekvő, Szirma nevezetű helységben lévő birtokrészén lakó alattvalói és jobbágyai éves munkájuknak és szolgálatuknak a tekintetében, amelyet esztendőnként kell teljesíteniük földesuruk, a mondott Szirmay Péter számára, ugyanazon földesurukkal egyezségre léptek, mely szerint az ilyesfajta évi munka és szolgálat fejében egy bizonyos pénzösszeget kell leszámlálniuk és kifizetniük azon Szirmay Péternek, ezáltal mentesülvén és mentesnek lévén minden kétkezi munkától, s általában a munkától és szolgálattól, ezért aztán a mondott Szirmay Péter e jobbágyai és alattvaló visszaélvén az összes évi munka alól való, számukra csupán a földesuruk által engedélyezett, előbb mondott mentességgel, s önmaguk számára a szabadságnak és a mentességnek valamiféle olyan előjogát követelvén, amely teljesen egyenlő a mondott tiltakozók, mint törvényes földesurak előjogaival, vakmerően el szokták foglalni az ugyanezen tiltakozók által szigorúan tiltott és tilalom alatt tartott mezőket, réteket és erdőket, s - ahogyan hinni lehet - a mondott tiltakozóknak való ártás és jogsértés vágyától indíttatván, már csak a tiltakozók, mint földesurak erről való és ilyesfajta tiltakozása által is költségekbe verik őket, mindezek alapján nem rettenvén viszsza attól, hogy nap, mint nap az erőszak és jogsértés valamely fajtáját okozzák a mondott tiltakozóknak, hiszen és egyáltalán a hallgatólagos és örökösödési jog tekintetében, valamint az előbb mondott Szirmay Péter magvaszakadása esetében (amit azonban fordítson el a kegyelmes isteni akarat), amikor ezen tiltakozók és az ő örökösei, nem pedig valaki más, idegen földesurak fogják gyakorolni és használni a szabad birtoklást az előbb mondott parasztok és jobbágyok felett, ugyanezen tiltakozók nyilvánvaló kárvallására és jogsérelmére. Ennélfogva a mondott tiltakozók támaszkodván nemesi szabadságukra és