Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

ALSÓ SZABÓ ANDRÁS ÜGYE APJA JOBBÁGYTELKÉNEK VISSZASZERZÉSÉRE (1837) Szirma határában nem volt sok szántóföld, ezért a meglévőek nagy értékkel bírtak a lakosok számára. Jól mutatja ezt az alábbi ügy, amelynek tárgya egy negyed belső teleknek és külső tartozékainak a birtokjoga. A telek értékét különösen megnövelte, hogy a reformországgyűlésen alkotott törvényeknek megfelelően készpénzért eladhatóvá vált. Az iratokból az is kitűnik, hogy ebben az időszakban nem ez volt az egyetlen ilyen ügy Szirmán. Jelzete: B-A-Z. m Lt. IV. 501/e. 1837. évi 1950. sz. a. Nagyságos első alispány úr, nagy kegyességű uram! Alázatosan instállom nagyságos első alispány uramat, méltóztasson engemet kegyesen kihallgatni és ha a' törvény és az igazság engedni fog az előadandók következésében, az igazságot kiszolgáltatni. Már huszonegy esztendeje, ahogy az édesatyámtul, Szirmán lakos Alsó Szabó Andrástul az akkori ottan lévő méltóságos uraság gazdája bizonyos bosszúállásbul a' negyedrész telket elvette (:azon bosszúállás mibül származott, most is élő tanúi vannak, ha szükség úgy hozza magával, előállítom, pontrulpontra előadják a' történetet:), a' mely VA telket ahogy Szirma faluja kezdődött, folyvást az eleim bírták, de a' határnak felosztása alkalmatosságával az édesatyám méltóságos uraság kegyességébül megnyerte, most is a' határ felosztása protocollumában az atyám neve alatt találtatik. Azon telektül az eleim ő császári királyi felsége részérül azon hosszas török háborúban hányszor az armadához liszttel és fuvarozással fáradoztak - de a' tekintetes nemes vármegyénk kebelébe a' franczia háborúnak alkalmatosságával legalkalmatlanabb időkben, főképpen a'