Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)
FORRÁSOK
SZIRMA HATÁRJÁRÁSA (1820) A korábbiakban már láttuk, hogy az egyes települések határvonalait a birtokosok, illetve a lakosok pontosan számon tartották, hiszen fontos gazdaságai érdekeik fűződtek ezek tudásához. A határvonalat vagy természeti képződmények, vagy mesterséges földhányások jelölték. Ezeket időről-időre meg kellett újítani, hiszen elpusztulhattak, illetve véletlenül vagy szándékosan elpusztíthatták azokat. A XIX. század első évtizedeiben, a lakosság létszámának megnövekedése következtében sok helyütt kellett megújítani a határokat. Szirmán ez 1820. augusztusában zajlott le az érdekeltek jelenlétében. A határjárásról kiadott dokumentum nemcsak a természeti környezetről, birtokviszonyokról rajzol képet, hanem az eljárási technikát is szemléletesen bemutatja. Jelzete: B-A-Z. m Lt. IV. 501/e. 1822. évi 494. sz. Méltóságos gróf cserneki és szirmabessenyőii Szirmay János Tamás úr hozzám, alább megnevezett megye vice ispánjához intézett és az 1-ső szám alatt ide csatolt folyamodó levele által ezen tekintetes nemes Borsod vármegyében fekvő Szirma helysége határainak az 1802-ik esztendőbeli 23-dik és 1807-ik esztendőbeli 13-dik törvényczikkelyek rendeléséhez képest lejendő megjárasát, a' régibb határjeleknek megújítását 's a' szomszéd helységek határaitul a' hol szükséges lészen, újabb határjelekkel is lejendő megkülömböztetését illendően kérvén, alázatosan jelentem a' tekintetes nemes vármegyének, hogy közelebb múlt 1820-ik esztendőbéli augusztus holnap 22-kén mint az illető szomszédos méltóságos, tekintetes és nemes birtokos uraknak a' törvény által megszabott módion, a 2-ik és 3-ik szám alatt jó előre tudtokra adatott napon alább írt főszolgabíró és esküdt törvényes bíró társaimmal és ezen tekintetes nemes vármegye egyik földmérője, Tóth András úrral együtt megjelentünk azon a' helyen, ahol a' szirmai és miskolczi határok a' tekintetes Bárczay famíliának a' jenkei pusztában lévő rétjével öszve üt-