Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

díttatni rendeltetett. Mellyekről is meghagyott kötelességünkhöz képest tesszük ezen hivatalos tudósításunkat. Költ Miskolczon, november 7-kén, 1820. esztendőben. Főszolgabíró Sebe Jósef m. p. és főesküdt Tatár Jósef m. p. ÁRVÁN MARADT SZIRMAI GYERMEKEK ÜGYE (1820) A régebbi korszakok is bővelkedtek személyes tragédiákban, amint azt az alább közlendő iratokban a hirtelen árvaságra jutott gyerekek ügye mutatja. Ilyen esetekben a segítségnyújtásra nem volt a korszakban intézményes megoldás, ámde a falu közössége ha tudott, segített, olykor afelsőbb hatóságok támogatását is igénybe véve. Jelzete: B-A-Z. m. Lt TV. 501/e. 1821. évi 371. sz. a. Különös alázatos tiszteletre méltó tekintetes főszolgabíró ür! Hellységünkben volt lakos Tóth András csapongásra adván magát, feleségét négy gyermekeivel a legnagyobb szegénységben hagyta. Ezen négy gyermekek (:kik közzül Borbála 11 esztendős, György 7, András 5, Mihály 3:) még édes anyjok élt, gondviselő nélkül nem szűkölködtek. Folyó esztendő június havában pedig meghalálozván, ezek a legnagyobb árvaságra jutottak. Ez időtől fogva atyjuk feléjek sem jővén, hol egy, hol más lakos társaink által tápláltattak. Most pedig már minthogy mind az hidegebb napok közelgetnek, mind az élelembeli szerek ára napról napra nevekedik, aki őket ruházná és tartaná, oly jól tévő szegény állapotunk miatt közöttünk teljességgel nem találtatik. Mellyre nézve esedezünk alázatoson tekintetes főszolgabíró úr színe előtt, ezen árvákon könyörülvén, kegyes atyai gratiájá-