Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

TANULMÁNYOK

Ilyen esetekben a történész más tudományterületekhez, nevezetesen a történelem segédtudományaihoz kényszerül fordulni. Ezek egyike a nyelvtudomány, pontosabban annak egyik részterülete, a helynévtan, amely a településnevek és egyéb földrajzi nevek kialakulásával, eredetével és fennmaradásával foglalkozik. A helynevek azért alkalmasak történeti jellegű következtetések levonására, mert vallhatnak az elnevezők nyelvéről, etnikai hovatartozásáról, életmódjáról, foglalkozásáról, világszemléletéről - olyan dolgokról tehát, amelyeknek a kutatása már a történettudomány feladata. A Szirma nevet egyébként településünkön kívül még egy falu viseli a régi Magyarországon: ez a történeti Ugocsa vármegyében, a Tisza partján fekvő, ma Ukrajnához tartozó Tiszaszirma. Története annyiban függ össze a borsodi Szirma történetével, hogy mindkét település ugyanannak a Szirmay családnak a birtoka. Alább látni fogjuk, hogy a nem egészen megbízható hagyománya szerint a család előbb a mi településünket birtokolta, majd annak egy részét elcserélve egy Ugocsa vármegyei területre, ott létesített egy ugyanilyen nevű falut. Ebből mindenesetre azt a következtetést lehetne levonni, hogy a család itt alakult ki és később lett birtokos azon a távoli területen, amelynek egyébként természeti körülményei - ugyancsak látni fogjuk - emlékeztetnek az itteniekre. Van azonban a Szirma helynévnek még egy előfordulása: a koraújkortól kezdve sorjázó adatok szerint egy utcát neveztek Miskolcon ezen a néven. Az első adat rá 1616-ból való, s egy rajta álló házat ekkor így határoznak meg: „a Szirma utcában, az kismalom mellett, az Szinva mellet?.

2 Vannak források, amelyek ezt az utcát egynek veszik a Kandia utcával, bár más adatok szerint inkább annak a keleti irányban való folytatása lehetett: eszerint tehát a Szinvával párhuzamosan futó mai Arany 2 Gyulai Éva, 1998a. 130. p.