Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

tíz kis házacskából áll.

6 Tőle kapta a vezetéknevét a Szirmay család. Közvetlenül szomszédos Miskolc mezővárosával és anynyira körül van véve tavakkal, hogy átjárhatatlan az ellenség számára, ezért a környéken fekvő helyekről a lakosok olykor ide húzódtak, amikor arra alkalom adódott. Hihető, hogy a hely alkalmatossága nyújtott lehetőséget a szkítáknak telep létesítésére itt, hogy a férfiak számára táborhely legyen, az őket követő családtagok és gyerekek számára pedig a megmaradás teljesebb biztonsága. Valamikor nagyobb volt és a békességesebb időkben több szántófölddel is rendelkezett, de amidőn a török megszállva tartotta Egert, s az emberek inkább a saját életük, mintsem a jószágaik megőrzésére törekedtek, különféle okokból megakadályoztatván a Hejő folyó, hogy szabadon folyjék, a szántóföldek nagyobb részét nádassá és örök vízállássá tette, a lakosok pedig a tavak között lévő szántóföldeket keresték meg, ahová az áradások sohasem, vagy csak igen ritkán jutnak el, miként a faluba sem. Gróf Szirmay István néhány lakost arra kényszerített, hogy átköltözzenek az igen közeli Bessenyő pusztára, miután kiváltságot nyert Lipót császártól, hogy az a település Szirmabessenyőnek neveztessék. A család előnevét is Szirmabessenyő adta. SZIRMAY TAMÁS INTÉSE A SZIRMÁNAK KÁRT OKOZÓ CSABAI MALOM DOLGÁBAN (1763) Láttuk a korábbiakban, hogy Szirma területe a Hejönek és a Szinuának, később a Sajónak köszönhetően nagyon vizenyős volt. A vizek okozta veszélyt olykor az emberi beavatkozás is fokozta. Az alább közreadandó irat is ezt bizonyítja, amikor egy rosszul karbantartott malomgát jelentett különös veszedelmet a szántóföldekre. Ilyen esetben a földesúr 6 Az ezután következő mondatok a megyei bírálók kiegészítései.