Barsi János: Borsod vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1577-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 41. (Miskolc, 2001)

előkészítéséről Tóth Péter két megjelent regesztakötete (Zemplén és Gömör vármegy közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái) előszavában alapos összefoglalás található. Az érdeklődő ezekben az elmondottak jó összefoglalását találja. A kötetben minden bejegyzés egy regeszta, illetve, ha a jegyző összevont egy bejegyzésbe nem összeillő bejegyzéseket, azok is külön regesztába kerültek. A megyegyűlés fajtáját, időpontját és helyszínét nem regesztáztuk önállóan. Kiemelésükkel a tárgysorozatok kerültek elválasztásra. A gyűlés fajtáját a jegyző a feldolgozásra került anyagban nem említette, mi sem tettük. Ezért mindig a gyűlés kifejezést használtuk. A regesztákban nagyon kevés jelzést használtunk. Gömbölyű zárójelbe kerültek a fordítói kiegészítések, a három pont pedig a kihagyástjelöli. A regeszták a kötet lapjait és a bejegyzések sorrendjét követik, növekvő számozással. Közöltük a kötetszámot és az eredeti lapszámozást is a regesztasorszám után. Az eredeti jegyzőkönyvi bejegyzés időrendjének megváltoztatásra sehol sem volt szükség. A kötet nem tartalmazza a személy- és helynevek eredeti írásmódját. Mind a szövegben, mind a mutatókban a rögzült névalakok kerültek lejegyzésre. Az eredeti írásmód csak a jegyzőkönyvekből tanulmányozható. Ez amúgy sem spórolható meg egy alaposabb kutatás során. A jegyzetek nem tárgyi magyarázatok, csak a szövegek kapcsolatos észrevételek. Itt kaptak helyet a magyar nyelvű szórványok is. A kiadványhoz két mutató készült. Egy összevont hely- és személynévmutató és egy tárgymutató. Az előbbi oka, hogy sokszor nem dönthető el, vajon nemesi előnév, származási hely, vagy lakóhely bújik-e meg a névkiegészítő mögött. A korban megszokott következetlenséggel használt elő- és ragadványnevek nehezen azonosíthatókká teszik a neveket viselő személyeket. Erre nem is vállalkoztunk. A regesztákban és a mutatókban mind a személy-, mind pedig a helynevek mai, rögzült alakjukban szerepelnek Kiadvány a jegyzőkönyv első 95 oldalát dolgozza fel 538 regesztában. Itt jegyezzük meg, hogy a kötet itt feldogozott része szinte kizárólag latin nyelvű (néhány szórvány bejegyzésen kívül csak két per tárgyalásának lejegyzésrekészült magyar nyelven).