Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

A „SZOCIÁLIS TÁBOR" - A munka és díjazása

A munka és díjazása A nap a hajnali ébresztővel kezdődött. Megverték a nagy kolompot. „Még. sötét volt, amikor felgyulladt a villany, és a rendőrök bekiáltottak: öltözni, sorakozó. Kimentünk az udvarra, és hosszú sorban tereltek ki minket a szántóföldre. Hatalmas, szikes szántóföld, rajta zörgősre száradt borsó, ezt kellett felkapkodni, ahogy a munkavezetők mondták, még napfelkelte előtt, mert ha a nap felszárítja a kevés harmatot, kipereg a mag. Hat óra felé visszamehettünk, kaptunk feketekávét és kenyeret reggelire, azután a gazdaság munkavezetői megmondták a rendőröknek, hány emberre van szükségük, s így szétoszolva a társaság különböző mezei munkákra ment."

246 Az embervásáron dőlt el, hogy aznap ki mit fog dolgozni. Miután kiterelték őket az épületek elé, odajöttek a gazdaság emberei, s megmondták milyen munkára mennyi ember kell, kiválogatták a jelentkezők közül, aki nekik tetszett, a maradék többnyire kapálni ment. „Ha nem voltak elegen a munkára jelentkezők, akkor a rendőrök hajtást csináltak, azaz végigjárták a szobákat, és akiket bent találtak, azokat is kihajtották a munkára, hiába voltak öregek vagy betegek. Ha azonban elegendő volt a létszám, akkor nem zavarták az otthonmaradókat."

247 Naponta átlagban 10-15 órát dolgoztak. A tábor zöme napszámos munkát végzett, ráadásul elgazosodott területen. Keservesen megdolgoztak a napi betevő falatért. Mindenki iparkodott, mindenki teljes erejéből végezte ezt a szokatlan munkát, pedig éhesek voltak és sokan legyengültek a silány minőségű és tápértékű ételtől. Kezdetben nem tudták még azt sem, mennyi lesz a keresetük így volt olyan házaspár, aki tíz helyett is dolgozott abban a hitben, hogy a munka egyéni teljesítményben lesz elszámolva. „Tévedtek, mert ezeket az első napokat napszámbérben számolták el, kettő forint 50 fillért fizetve egy napért, amely látástól vakulásig tartott, s amikor a 246 Kováts É. 1997.: 217. p. 247 Kováts É. 1997.: 223. p.