Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

A „SZOCIÁLIS TÁBOR" - Az élelmezés

daság spórolása miatt nemcsak a telepesek fáztak, de néha az állatállomány is veszélybe került. Sajnálták a pénzt a juhok nyírására szakértő' brigádokkal, inkább vásároltak villanynyírókat és a telepesekre bízták a feladatot. Kevesen értettek csak ehhez a mirnkához, többségük életében nem végzett ilyen munkát. Rövid időn belül a birkanyírás kisebb mészárszékhez hasonlított, a gyakorlatlan kezek akaratlanul is több helyen megsebezték az állatokat. Júliusban megkezdődött a tábor felszámolása, a telepesek elengedése. Már másként beszéltek velük, sőt meggyőzéssel vagy fenyegetéssel megpróbálták maradásra bírni őket. A gazdaságnak szüksége volt a munkáskézre és most egyszeriben béremelést, kényelmes lakást kínáltak az osztályellenségnek. Nagyon kevesen fogadták el ezt a lehetőséget, a legtöbben már csak arra vágytak, minél hamarabb hagyják el Hortobágynak még a környékét is. Az elengedés azonban csak lassan haladt, a gazdaság még egy utolsó győzelmet aratott a kitelepítettek felett, mert a nyári munkák befejezéséig visszatartották a munkaképes személyeket. Az élelmezés Felállították a tábori konyhát, aki oda ment dolgozni, annak nem kellett a mezőre járni. Három napig a gazdaság biztosította az élelmezést, - reggeli, ebéd, vacsora - amiért fejenként 10 forintot kellett fizetni. A napi étkezés árát később 7.50 Ft-ban állapították meg.

258 A főszakács a miskolci Székely kert bérlője, K.I. lett, az ételek kiosztását T.-né vendéglős végezte. A tábori dolgozók fenntartására a telepesek fizetésének 5%-át vonták le. Az étkezés ebben a táborban sem volt megfelelően megoldva. „Mivel azonban sok munkaképtelen öreg és gyerek volt közöttünk, akiket mégsem hagyhattunk éhen halni, főztek ugyan később 960 főre nőtt tábornak 800-850 fejadagot, de mivel 258 25. sz. melléklet