Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

János (nobiles) ellen, azért, mert Sarlós Boldogasszony ünnepének a harmadnapján (július 4-én) hatalmasul elhordatta a nevezettek szénáját. Az idézett fél tartozik előállítani a hatalmaskodásban részt vett jobbágyait is, név szerint Kis Jánost, Pokol Istvánt, Csákó Balázst, Lázár Jánost, Sáry Jakabot, Péter Mátyást, Mazzagh Mártont, Nemes Lukácsot, Sáros Mihályt, Lovas Györgyöt, Devecseri Istvánt, Túri Lukácsot, Jobbágy Istvánt, Kolcsagh Mihályt, Kolcsagh Ambrust, Tóth Tamást, Tóth Pált, Földes Mátét, Máthé Pétert, Kóczián Antalt, Tökös Gergelyt, Hajtó Jakabot, Kovács Tamást, Pokol Andrást, Péter Gergelyt, Varró Mihályt, Kornis Lászlót, Angyal Mártont és Kolcsár Imrét. 1891. (I. 289.) Sztrithey Sebestyén (egregius) a saját nevében, valamint összes atyafiai nevében és személyében eltiltja Keresztes Jánost és Telekessy Istvánt valamely Gödény nevezetű praediumnak az eladásától, mindenki mást pedig ugyanannak a praediumnak a megvásárolásától. 1892. (I. 289.) A felperes fél - tudniillik Pozsgay Márton - érdekében a leleszi konvent által kiadott prokurátort valló levéllel Soklyossy Miklós deák (litteratus) azt terjesztette elő Nátafalussy Albert ellen, hogy az ítéletlevélben 12 szántóföld van felsorolva, tehát több, mint amennyi a feleletadásban szerepelt, ezért Nátafalussy Albert jogtalanul háborgatja Pozsgay Mártont és ennek bizonyítéka gyanánt a prokurátor bemutatta az ítéletlevelet is. 1893. (I. 289.) Nátafalussy Albert érdekében Cseley János azt a feleletet adta, hogy a tizenkét szántóföld dolgában még nem végezte el a vármegye a felülvizsgálatot és az alperes ezen felülvizsgálat érdekében is keresetet terjesztett elő; a dolog tehát nem érinti a per lényegét. 1894. (I. 289.) Soklyossy Miklós deák (litteratus) a fenti előterjesztésre azt a feleletet adta, hogy a Sihorka nevü föld nem egy darab szántóföld, hiszen a felperes leánya is birtokol ott szántóföldeket. És mivel az alperes nem jelöli meg pontosan, hogy mely földek sorában vannak a keresett földek, ezért a pert le kell szállatni. Egyébként pedig követeli, hogy az alperes bizonyítsa be elégséges módon, hogy a Sihorka nevű földet tőle foglalták el. 1895. (I. 290.) Oroghványi Gergely bejegyeztette, hogy Kázméry Lajos a törvényszék előtt a következőket mondotta: sohasem támadt rá az ő házára és nem is fenyegette meg őt. 1896. (I. 290.) Miklós deák (litteratus) azt mondja, hogy annak a köztudományvételnek nem lehet helyt adni, mivel amikor az készült, sem szolgabíró, sem esküdt nem volt jelen, hanem csak egy közönséges ember végezte a vizsgálatot. Jóllehet ugyanis az alperes akkor még szolgabírói hivatalt viselt, de rajta kívül volt még három szolgabíró, akik közül ki lehetett és kellett volna küldeni egyet a vizsgálat elvégzésére. Azt is mondja továbbá a nevezett prokurátor, hogy a köztudomány vétel megtartása után az a személy, aki a