Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)
jelöljenek és válasszanak meg hat-hat, összesen tizenkét, a jogban jártas nemes személyt választott bíráknak, akik előtt Rákóczi Mihály bemutatja a kezénél lévő okleveleket és egyéb okiratokat és akik megítélik, hogy ezek alapján az oklevelek alapján bizonyítható-e, hogy a néhai Rákóczi István után maradt jószágok és birtokjogok csak a férfiágat illetik meg, a nőágat nem. S ha mindez bizonyítható, akkor ők készek átengedni ezen Rákóczi Mihálynak a vitatott birtokokat. Ezzel szemben pedig Morvay György is bejegyeztette, hogy a legközelebbi törvényszéki ülésig... 104 1830. (I. 272.) Rákóczi Anna asszonynak, Körtvélyessy György házastársának és Rákóczi Potenciána asszonynak (nobiles), Szentiványi György házastársának a nevében és személyében idéztettek (tudniillik Rákóczi Mihály és Rákóczi György, lásd az előző bejegyzést és a 103. számú jegyzetet). 10? 1831. (I. 272.) Idősebb Ráskay Ferenc és ifjabb Ráskay Ferenc (egregii) a következő előterjesztést tette: magukhoz kívánják váltani mindazokat a jószágokat és birtokjogokat, amelyek ráskai Soós Mátyás, ráskai Soós Péter és ráskai Soós János (nobiles) édesanyját jegyajándék címén megilletik, bárhol is legyenek azok ezen Zemplén vármegyében. Ennek megfelelően és az ország törvényeivel összhangban intik a nevezetteket, hogy vegyék fel tőlük a jószágok árát és adják át azokat nekik. 1832. (I. 273.) A vármegye közönsége előtt személyesen megjelent Helme czy Márton deák (nobilis litteratus) protestáció formájában a következő jelentést terjesztette elő: Perényi Gábor úr (magnificus) a protestáló egyik volt jobbágyának, a Pelejte possessióban lakó Kaszás Györgynek - akit egyébként Perényi Gábor nem törvényesen, hanem hatalmaskodva vitetett el tőle - a kérésére az elmúlt esztendőben, a Szent Mihály ünnepe előtti vasárnapon (szeptember 28-án) a Gálszécs oppidumban ekkor tartani szokott szabad vásárban elfogatta a protestáló Tóth Miklós nevü, Nagyazar possessióban lakó jobbágyát, anélkül, hogy ez bármiféle okot is szolgáltatott volna rá. A törvénytelenséget Perényi Gábor officialisai és falubírái 106 követték el teljesen semmibe véve a jog rendjét, s csak kezességre bocsájtották el a nevezett jobbágyot, azzal, hogy a protestáló adja vissza Kaszás György tehenét, amelyet sok rendbéli engedetlensége és lázadása miatt vett el tőle, amikor még az ő jobbágya volt. Azt is megüzenték továbbá a protestálónak, hogy ha nem adja vissza a tehenet, akkor a jövőben jobbágyai közül mindig elfognak majd valakit és váltságot csikarnak ki tőle, egészen addig, amíg a tehén ára, azaz a hat forint ki nem telik. - A protestáló tehát felszólítja a nevezett Perényi Gábor urat, hogy ha bármiféle keresete van ellene, akkor ne a jobbágyait sarcolja, mert ő kész a vármegye törvényszéke elé állni és feleletet adni, sőt jobbágyai részéről az ország törvényeivel összhangban kész a helyszínen törvényt szolgáltatni, bárhol is lakjanak azok. A tehenet pedig nem akarja visz-
