Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

1748. (I. 255.) A Bácska possessióban lakó nemesek bejegyeztették, hogy a leleszi prépost úr hatalmasul halásztatni akarja valamely halastavukat, amely Luka possessio határában található. Kijelentik továbbá, hogy ha bármi is történik a mondott prépost hatalmaskodó halászaival, annak nem ők lesznek az okai. 1749. (I. 255.) Alaghy János úr (magnificus) prokurátort vallott. 1750. (I. 255.) A Ladmóc possessióban lakó Vasas Gáspár protestációt terjeszt elő Báry Gáspár által; e protestáció szerint Keresztes János a nevezett Vasas Gáspárra küldvén a Zétény possessióban lakó Szölőssy János nevű gyalogos katonát, hatalmasul csaknem a haláláig verette őt. 1751. (I. 255.) A vármegye közönsége a következő ítéletet hozta: Serédy Gáspár a következő törvényszéki ülésig köteles bizonyítani azt, hogy az erdő, ahonnét Bácsmegyey János (egregius) Szomotor possessio bírájához vitette Telekessy István egyik jobbágyát, régtől fogva Vécse possessióhoz tartozik. Ezzel szemben a nevezett Telekessy István azt köteles bizonyítani, hogy a mondott erdő nem csupán Telekessy Imre idejétől fogva tartozik Szomotor possessióhoz, hanem már akkor is oda tartozott, amidőn Szomotort a Homonnayak birtokolták. - A felek a bizonyítás elvégzésére szolgabírót és esküdtet kértek, név szerint Szalonthay Bálint szolgabírót, valamint Zuthy István és Pósa Péter esküdteket. 1752. (I. 255.) Somosi Bacskay Miklós (nobilis) intette Bacskay Andrást a Bacskó possessio szőlőhegyén fekvő, Komár szőlő nevű szőlő fele része miatt, kijelentvén, hogy mint vér formál jogot a szőlőhöz, amely tudniillik a vérrokonságjogán egyenlő részben illeti meg őt és a nevezett Bacskay Andrást. 1753. (I. 256.) Báry Gáspár (nobilis) bejegyeztette, hogy Keresztes János (nobilis) megígérte: törvénykezést fog tartani Vasas Gáspár számára Szölőssy János részéről, aki tudniillik megverte a nevezett Vasas Gáspárt. 1754. (I. 256.) Anna asszony, Borbély János házastársa prokurátort vallott. 1755. (I. 256.) Eödönffy Ferenc (egregius) eltiltja Rákóczi Györgyöt attól, hogy a Sztankóc possessióban lévő malom építését és felállítását félbehagyja, valamint, hogy idegennek adja el a mondott malmot. 1756. (I. 256.) Possay Péter prokurátoraiul állította Rostás Jánost és Kamonyay Kristófot. 1757. (I. 256.) Pazdicsy András fivéreivel: Pazdicsy Sebestyénnel, Pazdicsy Mátyással és Pazdicsy Ágostonnal együtt szolgabírót és esküdtet - név szerint Pozsgay Márton esküdtet - kért a Gatályban lakó nemesek: Gatályi András, Gatályi Gáspár és Eötvös Lázár ellen valamely jobbágyoknak és egy nemesi kúriának a törvénycikkelyekben foglaltak szerint való visszakövetelésére. A jobbágyok: Pelbártóczi, Buzin Tamás fia, valamint Vályok Balkó és Bodnár Ádám fiai. A nemesi kúriára pedig legutóbb Gatályi Miklós építtetett egy házat.