Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

véllel a következőket adta elő a felperes Krisztina asszony (nobilis), Horváth Ferenc házastársa ellen: Ráska, Málca és Butka possessiókra egy adománylevél vonatkozik, ennélfogva azok a nőági leszármazottak, akik jelenleg birokolnak Ráska possessióban és tartozékaiban, nem törvényes jogcímmel, hanem hatalmaskodás útján kerültek birtokba, amit a tanúbizonyságok is igazoltak. - A prokurátor elmondja még azt is, hogy az ország törvényei szerint nem a férfiági örökösök tartoznak bemutatni okleveleiket a vármegyei törvényszékek előtt, hanem a nőági leszármazottak. Ráadásul a királyi tábla előtt már korábban bebizonyíttatott, mégpedig 125 nemes ember tanúvallomásából, hogy a mondott jószágok nem illetik meg a nőági leszármazottakat, hanem csak a férfiágon valókat. 1688. (I. 243.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: mivel bebizonyosodott, hogy a Ráska possessióban fekvő jószágokban (in praescriptis bonis, lásd az előző bejegyzést) a nőági leszármazottak mindig birtokoltak és e birtoklásban soha, senki nem háborgatta őket, hanem úgy birtokolták azokat, mint örökösök a reájuk szálló jószágokat, ezért a felperes aszszonyt megillető birtokrészt el kell különíteni az osztáiylevélben felsorolt többi birtokrésztöl és be kell iktatni annak birtokába, hogy olyan módon birtokolja azt, ahogyan más nőági leszármazottak szoktak birtokolni. 1689. (I. 243.) Serédy Gáspár (magnificus) a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően kéretett valamely Sánta János nevű jobbágyot Tarkányi Farkas szolgabíró, valamint Pósa Péter és Makó János esküdtek által Alaghy Jánostól. A nevezett szolgabíró és két esküdtje át is adta a kéretőnek a jobbágyot, Alaghy János azonban visszatartotta a jobbágy feleségét és ingóságait, azzal az ürüggyel, hogy adósa Pacin possessio lakosainak, ahol tudniillik addig lakott. A vármegye közönsége úgy ítélte meg, hogy Alaghy János ezzel tudniillik, hogy az asszonyt nem engedte Kiskövesd possessióba költözni és az ingóságokat sem adta át - törvénysértést követett el, tehát makacssága miatt száz forint büntetésben kell elmarasztalni. Ezenfelül pedig a szolgabíró, akinek a járásában fekszik Pacin possessio, tartozik a helyszínre kimenni, a nevezett jobbágyasszonyt elbúcsúztatni és a visszatartott ingóságokkal együtt Kiskövesd possessióba átvinni. - Az ítéletről kiadandó levélért az érdekelt fél 25 dénárt fizetett. 1690. (I. 244.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: azt a pert, amely Szalonthay János házastársa (nobilis domina) és Agárdy Miklós között folyik, a béke java érdekében a következő törvényszéki ülésre kell halasztani, mégpedig azzal a feltétellel, hogy ha a felek időközben egyezségre tudnak jutni abban, akkor a dolog rendben van; egyébként pedig, mivel a nevezett Agárdy Miklós a jószágait elzálogosította, ha a felek nem tudnak megegyezni, a per a maga rendjében folyjék tovább.