Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)
1648. (I. 234.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: addig is, amíg Nagymihályi István alispán urat és a szolgabírókal újból meg nem választják hivatalukra, vagy másokat nem választanak alispánnak és szolgabíráknak, a nevezettek minden ügyben eljárhatnak és ítéleteket hozhatnak. 1649. (I. 234.) Lónyay Péter az egyik részről, a másik részről pedig Tibay Kristóf (egregii) az alábbi módon lépett megállapodásra egymással a vármegye közönsége előtt: a néhai Rubint Miklós (providus) jobbágy özvegyével és gyermekeivel kapcsolatos ügyben mindkét fél két-két személyt jelölt ki, akik, mint választott bírák a most következő szombati napon (augusztus 30-án) ítéletet fognak hozni a közöttük folyó perben. 1650. (I. 234.) Tibay Kristóf (nobilis) Lónyay György (nobilis) személyében és pénzével intette Lónyay Pétert (egregius) két darab szőlő miatt, amely szőlők Nagybári possessio szőlőhegyén fekszenek. 1651. (I. 235.) A vármegye közönsége a következő statútumot alkotta: a titokban elszökött és az erőszakkal elhurcolt jobbágyokat vissza lehet vinni korábbi helyükre, de a legutóbb elbúcsúztatott jobbágyok a legközelebb tartandó országgyűlésig nem költözhetnek el. Azokat a jobbágyokat pedig, akiket vissza követelnek vagy akiknek az ügye fellebbezésben van, szintén viszsza kell vinni korábbi helyükre. 79 1652. (l. 235.) Csicsery András (nobilis) felkérte Tarkányi Farkas szolgabírót és Makó János esküdtet szökött jobbágyának: Sípos Györgynek a leleszi préposttól való visszakövetelésére. 1653. (I. 235.) Mivel az előbb mondott határozat... 80 1654. (I. 235.) A vármegye közönsége a következő statútumot alkotta: a titokban elszökött és az uraik birtokáról erőszakkal elhurcolt jobbágyokat törvényes eljárás útján vissza lehet vinni korábbi helyükre. Azok a jobbágyok azonban, akiket legutóbb búcsúztattak el - kivévén a követelésben lévőket vagy akiknek az ügyét megfellebbezték -, a legközelebb tartandó országgyűlésig nem költözhetnek el. A rendelkezés indoka: őfelsége katonasága, illetve a katonaság parancsnokai nagyon sok nyomorúságot okoznak és nagyon elnyomják a lakosságot, s a jobbágyok ezért a köznemesek birtokairól a főnemesek (magnifíci) birtokaira költöznek, mivel hogy ott nagyobb biztonságban élhetnek. A katonaságot ugyanis nem szokták beszállásolni a főurak uradalmaihoz tartozó településekre, csak a köznemesek jószágaira. 1655. (1.236.) Gatályi András és Gatályi Gáspár (nobiles) érdekében Oroghványi Gergely a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel protestáció formájában, épségben hagyván a vármegye közönsége iránti tiszteletet... 81 1656. (I. 236.) Illyevölgyi János bejegyeztette, hogy ő nem Gatályi Miklóst idéztette, hanem Gatályi Gáspárt.
