Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

és kínálta meg Mikó Ferencet a Hór possessióban fekvő birtokrész miatt, abban a tekintetben tudniillik, amely őket illeti meg. 1446. (I. 205.) Nyéky István deák (litteratus) Vékey Imre szolgabíró által idéztetett Nátafalussy Albert ellen, azért, mert hatalmasul magánál tartja a bíró pénzét. 1447. (I. 205.) Gyulaffy Fruzsina asszony (magnifica), néhai Homonnay Gábor (magnificus) özvegye és fia, Homonnay István prokurátort vallott. 1448. (I. 205.) János deák (litteratus) Serédy Gáspár érdekében megállapíttatta, hogy azt a szőlőt, amely miatt bolyi Alpáry Simon keresetet indított, sohasem hívták Csorna szőlő néven és egyébként sem volt soha a mondott Alpáry Simon birtokában. 1449. (I. 206.) Cseley János Alpáry Simon érdekében és Serédy Gáspár ellen a következőket terjesztette a vármegye közönsége elé: a nevezett felperes egy lovat adott valamely Csorna Jakab nevü embernek, aki a ló árában adta neki a perbe vont szőlőt. Alpáry Simon készen áll bebizonyítani, hogy ezt a ló árában kapott szőlőt a mondott Csorna Jakab a saját pénzén vásárolta, s azt is, hogy később Némethy Ferenc foglalta el. 1450. (I. 206.) János deák Serédy Gáspár érdekében előterjesztette, hogy ő is kész bizonyítani: azt a szőlőt soha nem hívták Csorna szőlőnek és Csorna Jakab nem a saját, hanem Serédy Gáspár pénzén vásárolta meg azt. Méltatlanul háborgatják tehát az alperest miatta, ugyanis a szőlőre nem lehet vonatkoztatni a törvénycikkelyeket. 1451. (I. 206.) Cseley János Alpáry Simon érdekében Serédy Gáspár esküjére bocsájtotta az ügyet: tudniillik, hogy a vitatott szőlő Serédy Gáspár tulajdonában van-e. 1452. (I. 206.) A vármegye közönsége a következő ítéletet hozta: Serédy Gáspár egyedül a maga személyében tegye le az esküt és ekkor Alpáry Simon veszítse el a szőlőt. Ha pedig Serédy Gáspár nem akarna esküt tenni, akkor a szőlőt Alpáry Simonnak kell megítélni. - A törvényszék az eskütétel határnapjául a mostantól számított 32. napot tűzte ki és elrendelte, hogy azt káptalanban kell letenni, s az esküt tevő fél a saját pénzén a káptalantól kiváltott levelet mutassa be a vármegye előtt bizonyíték gyanánt. 1453. (I. 206.) A vármegye közönsége a következőképpen ítélkezett: mivel a tanúbizonyságok vallásából világosan kiderült, hogy az a szőlő, amelyet Komár Péter (providus) birtokol, valamikor Bacskay András apjáé, Bacskay Gergelyé volt, ezért tehát a nevezett Bacskay András viszszaválthatja azt, mégpedig oly módon, hogy összehívatva azon helység bíráját és esküdtjeit, közönséges becsű útján megállapíttatja velük az értékét és a becsült összeget kifizeti a mostani birtokosnak.