Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

1340. (I. 192.) Rákóczi János eltiltotta Hrabóczy András házastársát (nobilis) valamely szőlőtől, amely Hrabóc possessio szőlőhegyén fekszik. A nevezett kérte az alispán úr pecsétjét is a tiltás végrehajtására. 1341. (I. 192.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: Haraszthy Balázs nem viselheti a prokurátorság tisztét a Ráskán birtokos nőág ellen. 1342. (I. 192-193.) Perényi Gábor úr (spectabilis et magnificus) a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően Tarkányi Farkas szolgabíró és Makó János esküdt által kérette az alábbi birtokosoktól a következő jobbágyokat: - Egry Balázstól a Nagygéres possessióban lakó Pálóczi Jánost; - Móré Gáspártól a Nagyrozvágy possessióban lakó Sáry Mátyást, aki Nagygéres possessióba akar költözni; - ugyancsak Móré Gáspártól a Nagyrozvágyon lakó Vajda Jánost (providus), aki Nagygéresre akar költözni; - (...)-tól

39 a Nagyörösön lakó Földes Pált (providus), aki Nagygéresre akar költözni; - végül Makó Jánostól a Szentesen lakó Tar Domonkost (providus), aki Körtvélyes possessióba akar költözni. 1343. (I. 193.) Lasztóczy János deák (litteratus) a következő feleletet adta idősebb Ráskay Ferenc (egregius) érdekében: a perbe hívott fél a vármegye által kiadott oklevéllel nyilvánvalóan bebizonyította, hogy a felperes fél, Ráskay Krisztina asszony, petropolyai Horváth Ferenc házastársa azért hozatta a törvényszék elé az osztálylevelet, hogy segítségével bebizonyítsa: ama jószágok egyaránt megilletik öt és Ráskay Ferencet. Ámde a legkevésbé sem tagadja senki, hogy a nevezett asszony nem a testvére Ráskay Ferencnek és ennélfogva nem is ugyanolyan jogokkal illetik meg a jószágok, hiszen azoknak csakis a férfiágra kellene szállniok. Ha tehát azt mondja, hogy azonos jogok illetik meg őt és Ráskay Ferencet az osztály levél alapján, akkor bizonyítsa is be ezt az előterjesztésének megfelelően. Az ország törvényeiben ugyanis benne foglaltatik, hogy a felperesnek mindig készen kell állnia a bizonyításra - miért nem áll készen tehát most a nevezett asszony arra? 0 lenne köteles bemutatni a jogcímeit igazoló okleveleket. - Lasztóczy János deák a továbbiakban kijelenti, hogy a nőági leszármazottak nem törvényesen, hanem hatalmaskodás által kerültek a perbe vont jószágok birtokába, amint azt az ebben a perben a királyi kúrián meghozott ítélet is bizonyítja. Néhai Ráskay István halála után ugyanis az előbb mondott birtokokat Bebek Ferenc foglalta el hatalmaskodás útján, akkor, amikor idősebb Ráskay Ferenc az ura szolgálatában lévén, nem tartózkodott otthon, ifjabb Ráskay Ferenc pedig még kiskorú gyermek volt. A nőági leszármazottak tehát nem pereskedés eredménye-