Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

ne, akkor a dolog pontosan fordítva van: a felperes követett el hatalmaskodást azáltal, hogy sok földet hozzáfoglalt a kertjéhez, amikor annak új kerítését a régi úton túl fekvő területen építette fel. Az alperes az elmondottakat bizonyítani akarja és tudja is, sőt ezek a dolgok világosan kiderülnek Pongrácz Mátyás (egregius) vallásából is: ha pedig ez a vallás nem elegendő, akkor az alperes szolgabírót és esküdtet kér annak bizonyítására, hogy az a terület, amelyen az új kerítés épült, sohasem volt a felperes birtokában. Mindezek alapján tehát a felperes fél keresete az új kerítést illetően is törvénytelen patvarkodás. 2772. (I. 457.) A felperes fél, tudniillik Nagymihályi István érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Soklyossy Miklós deák (litteratus) a következőket válaszolta az alperes fél előterjesztésére (lásd az előző bejegyzést): ami az alperes azon állítását illeti, hogy a felperes nem volt örökös birtokos Nagymihály oppidumban, ez nem igaz, mivel a felperes rendelkezik ott örökösi jogon birtokolt jószágokkal. Ami pedig a régi út dolgát illeti: ahol a felperes az új kerítést építette, ott soha nem volt út, hanem a mondott út mindig is a mostani helyén futott. Feltételezve egyébként is, hogy a felperes egészen az útig vitte volna a kertjét, akkor sem tehette ezt az alperes kárára, mivel az alperes sem állítja, hogy az ott lévő földek az ö birtokai, továbbá a kerttel szemben lévő telkek Nagymihályi Sandrinus és Nagymihályi Gábor tulajdonában vannak, az alperes által szétvágatott kerítés pedig nem kis távolságra esik a régi úttól. - A régi kerítés és a régi karók dolgában a felperes azt követeli, hogy az alperes a maga személyében tegyen esküt arra, hogy nem az ő akaratából és biztatására történt azoknak a kivágása, az előállítani parancsolt jobbágyok részéről pedig hozzanak törvényt és ítéljék el őket. Ugyancsak kéri, hogy helyszíni szemle alapján döntsék el, hogy a felperes kertje annyira terjed-e ki, amennyire más kertek kiterjednek, vagyis, hogy a szétvágott új kerítés a kellő helyen volt-e, vagy nem. Mindezek alapján tehát a felperes keresete egyáltalán nem törvénytelen patvarkodás. 2773. (I. 458.) A felperes (lásd az előző bejegyzéseket) azon követelésére, hogy beszéljen világosabban, az alperes a következőket mondja: a fivére bármit is cselekedett az új kerítés szétvágását illetően az ő tudtával és hírével, azt ő maga cselekedte. 2774. (I. 458.) A felperes azt mondja, hogy nagymihályi Pongrácz Mátyás vallomásához alkalmazza magát, ha az alperes a fent írt módon bizonyítani kíván. - Az alperes pedig azt mondja, hogy a felperes az ő földjét hatalmaskodást elkövetve mérette fel. 2775. (I. 458.) Az alperes fél a felperes azon követelésére, hogy a törvényszék küldjön ki szolgabírót és esküdtet a helyszíni szemle elvégzésére, a következőket terjeszti elő: mivel az előbb mondott ügy nem ellene, hanem