Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

azonban nem jött el. A protestáló ezért újra kijelenti, hogy Gáspár deák megfenyegette őt és a becsülete ellen beszélt.

157 2259. (I. 369.) Tegzes Antal felkéri Szalonthay Bálint szolabírót, valamint Makó János és Zuthy István esküdteket egy Balázs Gáspár nevű jobbágynak a visszakövetelésére, aki töle szökött el a leleszi prépost földesurasága alá. 2260. (I. 369.) Dereghnyey Mihály (nobilis) felkéri Bánóczy Miklós szolgabírót és Pazdicsy Ágoston, Sztáray Antal vagy Kamonyay Tamás esküdtet a mezővárosban

158 lakó Molnár Marcinnak a keretesére; a nevezett jobbágy búcsúztatás útján akar az ő földesurasága alá költözni. 2261. (I. 369.) Vékey Imre (nobilis) érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló oklevéllel Oroghványi Gergely bemutatta az ő királyi felsége által kiadott, birtokosztályt elrendelő parancslevelet Anna asszony, Sztankóczy Máté deák (litteratus) házastársa, Dorottya asszony, Bey János házastársa és Ilona asszony, kéri Szobonya László házastársa (nobiles), valamint néhai Cseby István fiának, néhai Cseby Lenártnak (nobilis) a lányai: Cseby Margit és Cseby Krisztina leányasszonyok ellen, s kéri a törvényszéket, hogy végeztesse el az Alsócseb, Felsőcseb és Polyánka possessióban, valamint Vendégi praediumban fekvő birtokrészeknek az érdekeltek között való felosztását. 2262. (I. 369.) Az alperesek (lásd az előző bejegyzést) érdekében, kivéve Dorottya asszonyt, Bey János házastársát, senki nem jelent meg: ezért a vármegye közönsége úgy határozott, hogy jószágaikból ki kell adni Vékey Imrének az őt megillető részeket. 2263. (I. 369-370.) Dorottya asszony, Bey János házastársa érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Kamonyay Tamás azt válaszolta, hogy a mondott parancslevelet nem lehet érvényesnek elfogadni, mivel az Ilona asszonyt Kéry László házastársának nevezi, holott ö Szobonya László házastársa. - Azt is mondja továbbá a nevezett prokurátor, hogy Dorottya asszonyt nem nőági, hanem férfiági jogon illetik meg azok a birtokrészek, mivel Nagymihályi György (egregius) adta azokat neki, s kijelenti, hogy a következő törvényszéki ülésig bebizonyítja a nem a nőági jogon való birtoklást. 2264. (I. 370.) A vármegye közönsége megkérdezte Dorottya asszonyt, Bey János házastársát: vajon tagadja-e, vagy sem a felperes által előadott leszármazását? Mivel az alperes asszony ezt nem tagadja, az a határozat született, hogy nincs szükség bizonyításra: a leszármazás szerint az aszszony nőági jogon van benne a keresett jószágokban, ennélfogva vissza kell adni azokat Vékey Imrének.