Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1945. Julius 26-án deportálásából hazaérkezett Reisinger Ferenc. 1946. július 26-án tájékoztatta a sajtó a lakosságot, hogy minden 12 éven aluli gyermek cukrot, csokoládét, kakaót, tápszert, és tejet fog kapni az országnak juttatott 8 millió frankos svájci segélyből. (400 q cukor, 25 q csokoládé, 70 q kakaó, 300 1 tej, 100 q leveskonzerv, 250 q gríz, 50 q zsír.) 1848. július 27-én Bertram Júlia és Sass Magdolna miskolci lányok felhívással fordultak városuk leányaihoz, hogy a Zentára (későbbi változtatással: Pestre) induló miskolci nemzetőrök lándzsáit lobogózzák-szalagozzák fel. 1842. július 27-én avatták fel az első „példányóvodát" Miskolcon. (-> Apropók!) 1561. július 28-án kelt végrendeletében Fáncsy (Fánchy) Borbála, Balassa Zsigmond borsodi főispán (Balassi Bálint nagybátyja) özvegye Ferdinánd királyra hagyományozza a diósgyőri várat és uradalmát. Amikor 1563-ban meghal, a királyi biztosok át is veszik a birtokot. (->Apropók!) 1935. július 28-án a tapolcai Verebesi tanyán felépült az ország második sziklakápolnája. 1946. július 28-án forintvédő bizottságok alakulnak NagyMiskolcon és a járási székhelyeken. 1946. július 28-án 48 borsodi bánya és 12 nagyobb üzem között a MKP kongresszusi munka versenyt szervez a termelés fokozására. 1946. július 28-án 6 tonna használt ruhát kap az UNRRA-tól Borsod és Miskolc. 1889. július 29-én adták át a Serház utcai honvéd gyalogsági laktanyát. (Később Tízeshonvéd, illetve csendőrlaktanya, utóbb Pártoktatók háza, illetve - legutóbb és jelenleg - Herman Ottó Gimnázium.) 1945. július 29-én jelent meg a Miskolci Szabad Szó első száma. E szám vezércikkét Illyés Gyula írta. Felelős szerkesztő: Fekete Gyula, felelős kiadó: Győri Mihály.)