Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

JÚLIUS 1831. július 1-én Miskolcon is kitört a kolerajárvány, mely a július 25-én Zemplén megyében kirobbant „koleralázadás" egyik kiváltó oka lesz. A hatóságok eltiltották a halotti szertartásokat, a halottakat hatalmas ácsolt koporsókba rakták, és külön temetőben hantolták el. Borsodban mintegy 10.000, Miskolcon 600 ember pusztult el kolerában. 1875. július 1-én nyílt meg Miskolcon a mértékhitelesítő' intézet, melynek országos igazgatója a Miskolcon született Kruspér István mérnök, egyetemi tanár, akadémikus volt, az ő nevéhez fűződik a mérték-etalonok bevezetése is. (^Apropók!) 1929. július 1-én avatták fel a magántisztviselők miskolci otthonát, mely (lebontásig) a Dayka Gábor utcában, a Kossuth gimnáziummal szemben állt. 1950. július 1-én adták át a volt Glósz kitérőben (ma: Győri kapuban) a második 34 lakásos bérházat. (Az elsőt 1948-ban adták át.) 1956. július 1-től a Déryné Színház a város kezelésébe megy át. Ezzel megszűnik a kulturális élet túlzott centralizációja. (A népm. min. kezeléséből.) 1913. július 2-án öngyilkos lett Dóczy József, a miskolci születésű nótaköltő, a Darumadár útnak indul..., a Nádfödeles kisházikóm... kezdetű dalok népszerű szerzője. 1934. július 2-án kezdték meg a Rácz György alapítványból tervezett (második) Rákóczi-torony építését. (Az elsőt még 1906ban, a Rákóczi-hamvak hazahozatalának ünnepélyes alkalmával avatták fel. Ez a torony még csak 12 méter magas volt, és csak 20 ember befogadására volt alkalmas: 1925-ben lebontották. (E másodikat az első Miskolci Héten avatták fel.) (1934. augusztus 5.) Ez már 60 néző befogadására volt alkalmas. 1942-ben egy eldobott cigarettától kigyulladt, de a tetőzet felújításával sikerült megmenteni. A harmadik (ma is fennálló) „tűtorony" csak 1963-ban épült fel Hofer Miklós és Vörös György tervei szerint. Ez már 72 méter magas.