Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

JANUÁR 1528. január 1-én Katziáner János (Hans Katzianer), I. Ferdinánd hadvezére 4.000 fős seregével Miskolcon táborozott. Innen jelenti majd január 4-én, hogy Szapolyai János csapatai már csak másfél mérföldre vannak Kassától. A császári csapatok innen indulnak majd a március 8-i (győztes) szinai (Zemplén m.) csatába. 1848. január 1-én szűnt meg Miskolcon a dézsmakötelezettség. 1850. január 1-én kezdte meg működését Miskolcon az első polgármester, Kun István. 1880. január 1-én egyesült Mindszent Miskolccal. (-> Apropók!). 1932. január 1-én jelent meg az „1932" című „kommunista szellemű"-nek nyilvánított ellenzéki röpirat, melyet szerzői „engedély nélküli időszaki lap"-ként jelentettek meg. Ezt követte január 18-án a „Farsang", február 10-én a „Hamvazás", február 26-án a „Nagyböjt", és - miután ez utóbbit elkobozták -, Reisinger Ferenc saját kiadásában a „Sajtószabadság" című. A röpiratok célja: „őszintén írni azokról a dolgokról is, amit mások túlzott opportunizmusból ... elhallgattak." A röpiratok szerzői: Fazekas Sámuel, Demeter Géza, Zsedényi Béla, Révész Jenő és Reisinger 1921. január 2-án született Miskolcon Tarkányi Béla (családi nevén: Viperina József) katolikus papköltő, Petőfi egri barátja. 1749. január 3-án tartott gyűlésen a miskolci református egyháztanács állandósította a rektori hivatalt, melyben addig 2-3 évenként változtak a Sárospatakról meghívott professzorok. 1886. január 3-án halt meg Miskolcon Papp Dezső, az országos hírű zeneköltő, a Miskolci Dalárda karnagya. 1893. január 3-án a városi közgyűlés határozatot hozott, hogy miután Miskolc az önálló (reménye szerint királyi) városok sorába fog emelkedni, ezért a város .elöljáróit ezután már nem az egész város, hanem egy erre a célra választott 100 tagú tanács (1870-től a törvényhatósági bizottság) fogja választani.