Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

Nagykanizsa, Eger és Gyöngyös felhívására a borsodi megyegyűlés is elhatározta a nemzeti őrsereg felállítását. Március 21-én Heilprin Mihály kinyomtatja Nemzeti őrdalát s 22-én már tömegesen írják alá a toborzó fogadalmát: „Alulírottak a miskolczi nemzetőrség soraiba beállva minden had és fegyverszabály szigorú megtartására ha úgy kell eskü alatt is kötelezzük magunkat. Miskolcz, 1848. március 22." Fegyverük a levitézlett nemesi insurrekcióból visszamaradt 1012 font súlyú kovás puska (hozzá 5 doboz golyó és tölténytáska), egyenruhájuk kék atilla, csákó (fekete posztóból), térden alul beborozott piros nadrág, a bal karon nemzeti szalag (a század ércszámával ellátva) stb. Az őrsereg 4 századra, a századok szakaszokra oszlottak. A nemzeti őrsereg feladata a közrend és közbiztonság fenntartása; őrszolgálat a városháza, a posta, a sóház, az ágyúk előtt, valamint őrkíséret a transzport körül stb. Május-júniusban az önkénteseket Győri Gyuri bandája muzsikálta össze, és Sütő János kondói földbirtokos állta a hazafias muri költségeit. A város honleányai (Bertram Julianna és Soós Magdolna felhívására) lobogócskákkal díszítették fel a táborba vonulókat, akik 10 hetes gyakorlat után harca készen állottak. Mészáros Lázár hadügyminiszter 1.200 főnyi sereget hívott Borsodból a zentai táborba. Augusztus 30-án zászlót szentel a veressipkás zászlóalj, amelynek fele Miskolcon, a másik fele Mezőkövesden toborzódott. Szeptember 8-án indult a 600 fős miskolci sereg. A Csabai kapuban hajnali 6 órakor a rokonok élő sorfala búcsúztatta a hadfiakat. Hatvanban gyorsfutár hozta a liírt, Jellasics átlépte a Drávát (20.000 főnyi sereggel), s most már nem Zentára, hanem Pestre vonuljon a sereg. Pest és Buda rajongó lelkesedéssel fogadta a védsereget, akik Czuczor Gergely csatadalát, az „Ós Buda gyermeke fel szaporán..." kezdetű indulót harsogva vonult a főváros utcáin. Pestről Székesfehérváron és Lepsényen át Siófoknál csatarendben várták Jellasics támadását. 28-án értesültek Jellasics 29-re tervezett támadásáról. A mieink 29-én (Szent Mihály napján) a pákozd-sukorói szőlők völgyében fejlődtek csatárláncba. A balszárnyon a (Velencei-tó mellett) a Vürtenberg-huszárok egy százada, balközépen Jungvirt-tüzérőrnagy állt 6 ágyújával, jobbközé-