Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

őrhely volt, Egerig lehetett látni. De volt a Bükkben (Bogács határában) „zöldvár" is, ami óriás fa lombkoronájába rejtett leshely volt. A bükki turistautak jelentős része e huszita és az őket üldöző seregek „csapása"; más részük az Egerből Diósgyőrbe és Miskolcra járó adószedő (harácsoló) török csapatok irtásai voltak. A „miskolciak futása" 1706 szeptemberében Rabutin de Bussy, az erdélyi császári hadak parancsnoka átkelt a Tiszán, hogy Kassát, a kuruc fővárost vegye ostrom alá, míg Guido Starhenberg, az áprilisban kinevezett főparancsnok Komárom ostromára készült. Rabutin Tokaj bevétele után Miskolcnak tartott. A miskolciak felgyújtották összes malmaikat, s szeptember 15-én Szendrő várához menekültek. Károlyi Sándor a császári csapatok előtt minden takarmányt, élelmet elpusztított, a kutakat betömette. A szeptember 17-én bevonuló császáriak (kiket a kolera is tizedelt) bosszúból mindenkit leöldöstek, akit a városban vagy a pincékben találtak. Az avasi ref. templom, az iskola és a Mindszenti templom kivételével az egész várost felgyújtották, és szeptember 23-án Szirmabesenyőn és Sajóvámoson át Kassa felé elvonultak. A menekülők Szendrő várában húzódtak meg. A várparancsnok, Szepessi István azonban (tartva Rabutin támadásától) Szögligetre irányította a tábort. (Szögliget azért volt biztonságos menedék, mert innen - ha baj van - 3 irányban menekülhettek.) Onnét a miskolciak október 9-én kelhettek útra, és 13-án érkezhettek haza Miskolcra. (Rabutin közben elkezdte Kassa ostromát, de I. József parancsa - melyet Rákócziék elfogtak - Komáromba szólította őt, Starhenberg segítségére.) A visszavonuló császáriak újabb veszélyt jelentettek a miskolciakra, de ezúttal csak Barcikára menekültek. Rabutin elkerülte a várost, így a menekültek hazaszállingóztak. A karácsonyt még az avasi pincék védelme alatt töltötték a miskolciak. (Rabutin ugyan visszavonult, de nem segített Starhenbergen --, mert maga vágyott a főparancsnokságra —, azért leszüretelt Tokajban, és Debrecenbe vonult téli pihenőre.)