Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

kolostort, a Széchyek, majd Nagy Lajos, illetve Mária királynő birtoka, Zápolya és I. Ferdinánd (Balassa Zsigmond és Fánchy Borbála) zálogbirtoka, s 1776-tól a Mária Terézia által alapított munkácsi görög katolikus püspökség tulajdona. 1908-ban még Szentpáli István polgármester (Miskolc tiszta ivóvízhálózatának biztosítására) vásárolt (200.000 koronáért) 48 kh területet a munkácsi püspökségtől. Ehhez fel is építette a tapolcai vízművet. Nagy Ferenc polgármestersége idején már elkészült (Hajós Alfréd - Villányi János) a tapolcai fürdő terve is, de megvalósítását az első világháború miatt elodázták. A háború után (Szentpáli második polgármestersége alatt) megalakul a Tapolcai Gyógyfürdő Rt., melynek (erkölcstelenül) minden városatya tagja lesz, s így kerül a bérlet Heltai Béla (az Rt. alelnökének) kezébe. Heltai megépíti a strandfürdő két medencéjét, öltözőházait, átépíti az Anna szállót. 1925-ben a város a Speyer kölcsönből megvásárolja Tapolcát 753 millióért az Rt-tól, Heltai 200 millió K. végkielégítést kap. (Az Anna szálló éttermét 1925-től Böczögő József, a Korona bérlője üzemelteti 14 éven át), kibővíti a tó medrét, s általában megalapozta a modern Tapolca-fürdőt. A tó egyetlen remetehattyújához az állatkertből „bütykös" hattyú-tojót vesz, melyet (az állatkert tévedésből bügykös libát küldött) a gúnár „első látásra" kimarta a tóból. A tapolcai szúnyograj ellen pisztrángot telepít a tóba, de a Leffler- és Domán-panziók kacsái azokat csakhamar kihalászták - ezért a harmincas években gambuzia-halakkal kísérleteztek, amelyek elég nagyok voltak (1-2 cm) a szúnyogokhoz, s elég kicsik ahhoz, hogy a hattyúk ne tudják őket kihalászni. A húszas évek végére Heltai „beadta a kulcsot": csúnyán öszszeveszett bátyjával (aki pénzelte is), rágalmazási perekbe bonyolódott a nagyhatalmú polgármesterrel, Hodobay Sándorral (emiatt 2 évi fegyházbüntetést is kapott), s az önmagát ellenőrző (!) Rt. tagjai egyre-másra építettek villát Tapolcán is. 1933-ban már 120 villa van itt, Tréki Török Lajos „varázspálcája" új és új forrásokat fedez fel, s Tapolca hivatalosan is „az ideg- és szívbajosok Mekkája" lesz (dr. Henszelmann Aladár, az orvosköltő megállapítása szerint). Hodobay polgármestersége alatt kiépül (13 busszal) az autóbusz-közlekedés, megépül a miskolc-tapolcai út, Tapolca meg-