Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

év után, 1853-ban végleg külföldre (Bécs, Párizs) távozott; méteres súlyetalonjait az Akadémiára hagyományozta, ez pedig a magyar államnak engedte át. De ezeket (a francia kormány 1848 utáni rendelkezése szerint) a párizsi Conservatoir etalonjával kellett öszszehasonlítani, hogy nemzetközileg is hitelesek legyenek. Ezért a műegyetem Kruspér Istvánt, az Akadémia Szily Kálmánt jelölte az összehasonlító bizottságba. (Kruspér Miskolcon végezte a gimnáziumot. Késmárkon jogot hallgatott, és a bécsi műegyetemen háromévi stúdium után avatták mérnökké, s mint ilyen, a pesti József műegyetemen lett a matematika, a mechanika, a technológia, s legfőképpen a geodézia tanára. Az ő nevéhez fűződik az első Földméréstan - 1869 - tankönyv is, amellyel akkor akadémiai nagydíjat 200 aranyat - kapott, s munkássága jutalmául 1870-ben az Akadémia rendes tagja is lesz. Ekkor Arany János az Akadémia főtitkára.) 1870-ben tehát Kruspérék Párizsban részt vesznek az „internacionális méter-konferencián". Az összehasonlítások nyomán Kruspér hosszas számítások alapján megállapította, hogy a Nagy Károly féle magyar méteretalon 2 ezred-milliméterrel nagyobb, a kilogrammetalon pedig 27 század-milligrammal könnyebb a párizsi ősetalonnál. Számításai alapján tértek át a hajlásmentes, X keresztmetszetű méter-etalonra. A magyar kormány 1874-ben állította fel a mértékhitelesítő bizottságot, melynek igazgatója Kruspér lett, kinek két új mérlegrendszere (Németh József bécsi mérlegkészítő műve) a párizsi és brüszszeli (1878,1885) kiállításon ezüst-, illetve aranyérmet nyert. (Hálátlan szülővárosa sem sikereiről, sem 1905-ben bekövetkezett haláláról nem vett tudomást.) Fáncsy Borbála Forrásaink szerint Mohács után Borsod főispánja az a Balassa Zsigmond, akinek testvérei is potentátok: VI. János (a költő apja) királyi ajtónálló, Menyhárt pedig (a feltehetően Bornemissza Péter által írt Balassi Menyhárt árultatása című komédia „főhőse") a rablásairól és árulásairól hírhedt honti főispán. A diósgyőri várat II. Lajos özvegye Pemflinger Sebestyénre bízta, akitől (1530 táján)