Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

használható, a többin (a februári fagyban) 6-8 centis jégréteg volt. Míg ezek körül tüzet raktak (s 2 óra felé már 3 csapból lóTiették a vizet), ekkor már 4 műhely égett. 10 műhely pusztult el a gépekkel együtt. Csak a kötöde épülete menekült meg (ez sokáig állt a karmelita kápolnával szemben). A műhely 30.000. a gépet 140.000 pengőre voltak biztosítva, a tűz okozta kár mintegy 300.000 pengő volt. Ezt a csapást már nem heverte ki a textilgyár. A városháza A mai városháza a harmadik a „communitások" sorában. Az elsőt még 1689-ben, a másodikat 1762-ben, a harmadikat (a mait) 1894-ben építették fel. Miskolc 1689-ig csak afféle „városi kúriával" rendelkezett. Ez a kúria 1682-ben 1,5 fundussal bővült, s erre építettek egy 2 helyiségből álló „város házát", amely inkább raktár (okleveles láda, pallos, kaloda, bilincs, és piaci mértékek stb. tárolására), illetve tanácskozó hely volt a főbíró és a tanács számára. (Ezt megelőzően a tanácskozásokat külső helyszíneken tartották.) 1723-ban a 73. törvénycikkelyben aztán III. Károly előírta a vármegyeházak és szabados városok tanácsházának építését. Noha Miskolc csak 1877ben váltja meg magát a diósgyőri uradalomtól, 1762-ben a leégett helyén új városházát emel, melyet a források már 1782-től e néven említenek és jelölnek. 80 év után azonban ez is használhatatlanná lesz, mert 1843-ban földrengés dönti romba. 1870. február 15-én kezdték lebontani a szűk, romos és dohos épületet, s elkezdték a rangos, új (s a maival megegyező) palota építését. (Az alapozásnál találták meg az 1762-es városháza alapító okmányát.) 1870. október 20.-ra elkészült a földszint, november 17én az emeletet is elkészítették. Terveket nem találtak a kutatók (valószínű, nem is volt), az építkezés Klein Ede építőmester irányításával és Czakó Lajos városi mérnök felügyeletével folyt. Amikor az építkezésre szánt pénz elfogyott, a humánus főbíró (Losonczi Farkas Károly) nem az adókivetés (kényelmesebb) módszerével szerzett fedezetet a további munkálatokhoz, hanem felhívta a város „honleányait", hogy kézimunkáik, csecsebecséik és műtár-