Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

talon ment férjhez és lett özvegy. Férje halála után költözött Budapestre." ; hiszen halálakor már 18, illetve 16 éves leányai maradtak Szepessy gibárti kúriájában. Ezek alapján 16 éves korában mehetett férjhez, s 1914-ben, illetve 1916-ban született leányok 6, ill. 4 évesek lehettek, amikor anyjuk elhagyta őket.) 1945. december 13-án tárgyalja a városi közgyűlés Hejőcsaba, Vasgyár és Diósgyőr egyesítését Nagy-Miskolc néven. Diósgyőr nevében Füstös Pál ellenzi az egyesítést: a diósgyőriek azt szeretnék, ha önálló megyei várossá alakulhatnának át. (-> Apropók!) 1879. december 14-én alakult meg Miskolcon a Kereskedelmi és Iparkamara. 1945. december 14-én a közgyűlés határozatban emelte jogerőre Miskolc, Tapolca, Hejőcsaba, Pereces és Diósgyőr egyesítését. Az egyhangú szavazat mellett Tapolcára és Diósgyőrre l-l szavazat esett. A közgyűlési határozatot még a belügyminiszternek kell jóváhagynia. A szabályrendelet Nagy-Miskolcot 5 kerületre osztja: I. Miskolc belvárosa, IL a város keleti része, a Martinteleppel, III. a felsőváros, Újdiósgyőr és Vasgyár, IV. Diósgyőr és Pereces, V. Hejőcsaba és Görömböly-Tapolca. 1918. december 15-én a Szabadgondolkozó Diákok Köre közgyűlésén a tagság elhatárolta magát a Pataki Ernő tagtársuk által aláírt bolsevista plakát tartalmától, mellyel a diákság nem értett egyet. 1848. december 16-án Szemere Bertalant teljhatalmú kormánybiztossá nevezték ki. Székhelye Miskolc. December 18-án Mészáros Lázár is idevonul, ő a Schlick elleni tábor vezére. A városban nagy hadikészületek, — a negyedévi törvényszék és az országos vásár elmaradt. 1956. december 16-án Földvári Rudolf mellé bekerültek a volt megyei munkástanács más vezetői is: így Kiss József lett az elnökhelyettes, de ott találjuk Koós István Bélát, Bogár Károlyt és Csorba Istvánt is. Papp Miklóst „fegyverrejtegetés" vádjával vették őrizetbe.