Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

Sándor tankerületi főigazgató, a diák-képviselőház elnöke válaszolt a diákképviselők kérdéseire. 1848. szeptember 29-én a történelmi nevezetességű pákozdi csatában esett át a tűzkeresztségen a „rettenthetetlen" Miskolcborsodi veressipkás zászlóalj. 1940. szeptember 29-én a „28-as ember" (Sassy Csaba) Rövid hírek az Avasaljáról c. cikksorozatában írja: „Érdekes, hogy Miskolc vendéglősöket, kávésokat sohasem tudott kitermelni. Itt az ősfoglalkozás a csizmadiaipar volt. Nincs olyan(..) bennszülött miskolci család, amelynek családfáján egy-két csizmadia-ős ne függne. Vendéglőst, kávést ez a város sohasem termelt ki. Az ősrégi városi szállodának, a Koronának a bérlői mind idegenek voltak. Karner, Bokros Károly, az aradi Nagy Sándor, az orosztonyi-zalai Böczögő, a dobsinai Janits testvérek, egy sem miskolci. A Három Rózsa (Grand Hotel) egykori bérlői, Stőgelmayer, Reidinger, Seper, Horváth, Képes..., egyik sem volt miskolci. A miskolci vendéglősök korelnöke, Mayer József rozsnyói volt. A Lefler testvérek körmendiek. Az Ausländer testvérek Máramarosszigetről jöttek. Görög Mihály sárvári..." stb. 1943. szeptember 29-én tartották a Szózat centenáriumának első vidéki ünnepségét Miskolcon, mert egybeesett Egressy Béninek (akinek apja Sajókazincon és Sajólászlófalván lelkészkedett, ő több, mint 10 Petőfi-dal megzenésítője volt) 130. születésnapjával. A Szózatot 1843. május 10-én mutatták be a közönségnek. A pályázaton (amelyben 20 arany volt a pályadíj) részt vett Erkel Ferenc is, de a közönség Egressy Béni művére szavazott, „a könnyed éneklés és a dallam fohászszerűsége miatt". A centenáriumi ünnepségen az ünnepi beszédet Féja Géza mondta, a Szózatot és a Vén cigányt Bessenyei Ferenc (akkor a miskolci színház tagja) mondta el. 1912. szeptember 30-án városi főjegyzővé nevezték ki dr. Hodobay Sándort, a város későbbi polgármesterét.