Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1755. augusztus 24-én Miskolc városi elfogadta azt a szerződéstervezetet, amelynek értelmében a város közterheinek egy részét a diósgyőri koronauradalom tartozott fizetni. Ez a szerződés megakadályozta azt, hogy a város kényszerüljön újabb kölcsönöket fölvenni az adók kifizetésére. De ez a kamarával kötött szerződés meg is fosztotta a várost a függetlenségétől, és visszahelyezte a jobbágyi sorba, melyből évszázados fejlődés után, nagy áldozatok árán egyszer már kiemelkedett. 1823. augusztus 24-én nyitották meg a Miskolci Nemzeti Szánházat Kisfaludy Károly, A tatárok Magyarországon című színművével. A színház (Szemere Bertalan szorgalmazásával) Borsod megye és a környező megyék és a jómódú nemesek hozzájárulásaiból épült. 1882. augusztus 24-én lépett életbe Miskolcon a házaló kereskedés megtiltásáról szóló szabályrendelet. 1849. augusztus 25-én hirdették ki Miskolcon a Kossuthbankók érvénytelenítését. 1926. augusztus 25-26-án országos tanárkongresszus volt Miskolcon, az országos református tanáregyesület rendezésében. 1946. augusztus 25-i újsághír (SZM) szerint dolgozók iskolája nyílik a gépipari középiskolában. 1946. augusztus 26-án indult az iskolákban az 1946/47-es tanév. Egyelőre 15 általános típusú iskolát indítanak; a Fráter gimnázium I—II. osztályát ezekbe sorolták. 1888. augusztus 26-án szentelte fel Foltin János esperes a miskolci zárdakápolnát. 1927. augusztus 27-én adták át a forgalomnak az újjáépített Forgó-hidat. 1945. augusztus 27-én több száz hadifogoly érkezett haza a Szovjetunióból. 1776. augusztus 29-én lett a Minorita Gimnáziumból katolikus tanulmányi alapú gimnázium.